„Divat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (16 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
3. sor:
A '''divat''' szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába. A divat a legáltalánosabb értelemben a társas érintkezést irányító szokások rendszere.
A divat jelentheti :
*
* felkapott szokást;
*
== Fogalma ==
===
A divat az egyik hajtóereje a gazdasági fejlődésnek, mivel a divat által befolyásolt terület működő cégek haszonra tehetnek szert a divatos termékek/szolgáltatások révén. Ez ösztönzi a versenyt, amelynek során a divat időről időre illetve területileg változik. Mindez mozgásban tartja a gazdasági élet körforgását.<ref>{{cite web|url=https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/0d0cc85d-f7b5-41fb-aec0-d1b8362c7ebf_e90c4562-46d5-4b3a-a5ed-d640f67b512a_cca0d252-8fb4-416f-ac29-41411acedb91_42097f0a-9b1f-4765-81f9-3ebd8755883f_9596819a-6d5a-4fb6-8578-375c175bcf00_5fe3928b-45c8-476f-a62b-b244292b00f7|title=A divat fogalma, feladata és jelentősége}}</ref>
===
A divat más szempontból az emberi kultúra részének, az önkifejezés egyik eszközének tekinthető. Ez kiterjed az öltözködésre, az ember egyes használati tárgyaira, továbbá viselkedésére, társadalmi szokásaira, magatartási formáira is.
===
A divat ismét más szempontból – általános értelemben – a társas érintkezést és ezen belül az öltözködést irányító szokásokhoz való viszonyulást jelenti. Széles rétegeket mint fogyasztókat befolyásol. Ez nemcsak a divat követésére, hanem elutasítására is vonatkozik.
A – gyakran [[sznob]] – [[konzumizmus]]sal szemben felbukkant az [[antikonzumizmus]].
== Fast fashion ==
A kifejezés (magyarul: gyors divat) arra az [[1980]]-as években kialakult tendenciára utal, hogy a divatcikkeket (elsősorban ruhaneműket) gyártó cégek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban cseréljék ruhatárukat, hiszen ez a gyártók számára újabb és újabb megrendeléseket, ezzel üzleti hasznot eredményez. A fast fashion szellemében működő cégek nem a tartósság, hanem a „minél többet minél olcsóbban és minél gyorsabban” elvén működnek: pár hetente cserélődő kínálatukkal egyszerre teremtik és táplálják az igényt a folyamatos megújulásra. Olcsóságuk következtében a fogyasztók gyorsan túladnak rajtuk (kidobják, jobb esetben elajándékozzák), ha megjelennek újabb tetszetős darabok a kereskedelemben. Ezeket az általában olcsó, sokszor gyenge minőségű anyagokból készült, de mutatós, divatos termékeket legtöbbször ázsiai országokban varratják, ahol a nagyon rosszul fizetett munkások többnyire nagyon rossz körülmények között dolgoznak.<ref>{{cite web|url=https://contextus.hu/mi-az-a-slow-fashion-jelentese/|title=Az vagy, amit megveszel – Slow fashion pro és kontra|accessdate=2022-4-29}}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.ruhastory.com/post/de-mi-is-az-a-fenntarthat%C3%B3-divat-fast-fashion-%C3%A9s-slow-fashion|title=De mi is az a fenntartható divat? – fast fashion és slow fashion|accessdate=2022-4-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220518153222/https://www.ruhastory.com/post/de-mi-is-az-a-fenntarthat%C3%B3-divat-fast-fashion-%C3%A9s-slow-fashion|archivedate=2022-05-18}}</ref>
Ugyanakkor viszont ennek az a következménye, hogy a feleslegessé váló ruhaneműk jelentős része hulladékba kerül és ez a környezetszennyeződést növeli és közvetve az éghajlatváltozásra is negatív hatással van. Az [[Európai Unió]] Környezetvédelmi Ügynökségének (EEA) megállapítása szerint [[2020]]-ban az Európai Unió lakossága fejenként kb. 15 kg ruhaneműt vásárolt, aminek következtében 11 kg korábban vásárolt ruhanemű vált feleslegessé és ennek kétharmada a szemétben végezte. A textilhulladék-mennyiség [[2000]] és [[2014]] között világszerte 60%-kal megnövekedett és ezt a fast fashion irányzat elterjedésének tulajdonítják. Egy ruhadarab átlagos élettartama Európában 2019-ben 5 év volt, holott akár 10–15 évig is hordható lett volna. Az EEA ezért arra szólítja fel az érintett szereplőket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az időtálló és tartós termékek tervezésre és a környezetbarát anyagfelhasználásra – vagyis részesítsék előnyben a Slow Fashion irányzat követését.<ref name="Fast">{{cite web|url=https://divatmarketing.com/fast-fashion-hulladekhegyek/|title=Fast Fashion? Hulladékhegyek!|accessdate=2022-4-29}}</ref>
39. sor:
== Divatházak ==
* '''Neves divatházak'''
[[Fájl:Coco Chanel tentoonstelling.JPG|bélyegkép|200px|Coco Chanel kiállítás]]
[[Fájl:Prada shoe.JPG|bélyegkép|Prada cipők]]
{{oszloplista|3|
** Nubu
**[[Burberry]]
** [[Coco Chanel]]
**
** [[Dolce & Gabbana]]
** [[Etro]]
57 ⟶ 60 sor:
** [[Yves Saint Laurent]]
** [[Rocco Barocco]]
**
** [[Kiton]]
** [[Mariano Rubinacci]]
69 ⟶ 72 sor:
** [[Nina Ricci]]
** [[H&M]]
** [https://www.clusimo.hu Clusimo]
}}
* '''A divattervezés központjai'''
** [[Párizs]]
103 ⟶ 109 sor:
''Divat, kultúra, történelem – Divattörténeti tanulmányok'' címen jelent meg 2016-ban F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit Anna – Szentesi Réka divattörténeti műve, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában.<ref>https://www.libri.hu/konyv/f_dozsa_katalin.divat-kultura-tortenelem.html</ref>
== Környezeti hatás ==
Mint iparág, az egyik leg[[Környezetszennyezés|környezetszennyezőbb]], hatalmas [[ökológiai lábnyom]]mal.<ref>{{Cite web |title=A divat pusztítóbb, mint gondolnánk |url=https://index.hu/belfold/2021/09/10/divat-fast-fashion-tudatos-vasarlas-kornyezetvedelem/ |work=index.hu |date=2021-09-10 |accessdate=2024-08-26 |language=hu |first=Sánta |last=András}}</ref> A [[textilipar]] a második legnagyobb édesvízszennyező a világon és az összes ipari [[vízszennyezés]] nagyjából egyötödéért felelős.<ref>{{Cite web |title=Why our colorful clothes are killing the environment |url=https://edition.cnn.com/style/article/dyeing-pollution-fashion-intl-hnk-dst-sept/index.html |work=CNN |date=2020-09-29 |accessdate=2024-08-26 |language=en |first=Helen |last=Regan}}</ref>
A használt és eldobott ruházat kevesebb mint egy százalékát hasznosítják újra új ruhák készítéséhez,<ref>Liu, Jianli; Liang, Jianyao; Ding, Jiannan; Zhang, Guangming; Zeng, Xianyi; Yang, Qingbo; Zhu, Bo; Gao, Weidong (August 2021). "Microfiber pollution: an ongoing major environmental issue related to the sustainable development of textile and clothing industry". Environment, Development and Sustainability. 23 (8): 11240–11256. doi:10.1007/s10668-020-01173-3. S2CID 230284901.</ref> a többi a szemétbe kerül. Gyakran a [[Fejlődő ország|fejlődő]] és szegény országokba viszik, hogy megszabaduljanak tőlük. [[Chile|Chilé]]<nowiki/>ben, az [[Atacama-sivatag]]<nowiki/>ban olyan méretű szeméttelepet hoztak létre az importált használt ruhákból, amely az űrből, sőt a Holdról is látszik.<ref>{{Cite web |title=Egészen döbbenetes méretű szeméthegy, a Holdról is látszik |url=https://index.hu/kultur/2024/05/10/szemet-atacama-sivatag-ruha-fast-fashion-chile-hulladek/ |work=index.hu |date=2024-05-10 |accessdate=2024-08-03 |language=hu |first=Vidacs |last=Éva}}</ref> A ruhaszemétnek a lebomlása akár több száz évig is eltart, miközben tovább szennyezi a környzetet.
== Kapcsolódó szócikkek ==
112 ⟶ 123 sor:
== További információk ==
* Gonda Béla: ''A női divat művészete''; Ráth Mór, Budapest, 1916
* Rózsa Miklós: ''A női szépség esztétikája. A női szépség, szerelem és divat hármaskönyve''; Kultúra, Budapest, 1923
* Gáspárné Dávid Margit: ''A divat története. Erkölcsök, szokások, viseletek, 1-2.''; Pantheon, Budapest, 1923–1924
**1. ''1480–1765. Renaissance – barokk – rokokó''
117 ⟶ 130 sor:
*K. Beniczky Irma: ''Furcsaságok a divat történetéből''; Franklin, Budapest, 1927 (''Közhasznú családi könyvtár'')
*''Jelmeztan'' / ''A divat története. Feljegyzések és tanulmányok nyomán a Színművészeti Akadémia részére összegyüjt. Hettyey Aranka''; Budapesti Hírlap Ny., Budapest, 1931
*Remete Eta: ''A mai női divat erotikája''; Anonymus, Bp., 1938 (''Eros könyvek'')
*Aneta Dumitriu: ''A divat szeszélyei és az ízléses öltözködés''; ford. Tóth Piroska; Ceres, Bukarest, 1971 (''Kaleidoszkóp'')
*Gárdonyiné Kövessi Edit''–''Lakyné Székely Ilona: ''Népművészeti divatalbum''; Minerva, Budapest, 1973
*F. Dózsa Katalin: ''Letűnt idők, eltűnt divatok, 1867–1945''; Gondolat, Budapest, 1989
*Imreh Zoltánné: ''Korok és divatok. Az öltözködés története. Munkatankönyv, 1-2.''; Comenius, Karád, 2004
*Valuch Tibor: ''A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete''; Corvina–1956-os Intézet, Bp., 2005
*Sárközi András: ''Divat vagy egészség? Az öltözködés élettani hatásai''; szerzői, Kecskemét, 2006
*Zsolt Péter: ''Divatszociológia''; Pro Die, Budapest, 2006
*Csipes Antal: ''Divattükör''; Osiris, Budapest, 2006
*''Klasszikus divat. A 20. század legfontosabb divattervezői és stílusai''; előszó Zandra Rhodes; Alexandra, Pécs, 2007
*Kovács Kármen: ''A divattermékek fogyasztása és a divatterjedés racionális és emocionális mozgatói''; Budapest–Pécs, Akadémiai–PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola, 2009
*''Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században''; szöveg Kovács Ferenc et al.; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2010
*Imrehné Sebestyén Margit: ''Divatok és korok''; Apáczai, Celldömölk, 2010
*''A magyar viseletek története''; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2012
*''A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig''; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Budapest, 2012
*''Dressz Feszt''; szerk. Koncz Kinga; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012
*F. Dózsa Katalin: ''"Megbámulni és megbámultatni". Viselettörténeti tanulmányok''; L'Harmattan–Könyvpont, Budapest, 2014
*Marnie Fogg: ''A ruha. 100 ötlet, ami örökre megváltoztatta a divatot''; ford. Izsó Zita; Corvina, Budapest, 2015
*''Divat. Stílusok és viseletek az ókortól napjainkig''; ford. Getto Katalin, Bartha Judit; Alexandra, Pécs, 2015
*Ék Erzsébet: ''Divat és hagyomány''; Cser, Budapest, 2016
130 ⟶ 153 sor:
*P. Szalay Emőke: ''Dédanyáink, nagyanyáink, anyáink. Divattörténeti vázlatok, 1860–1945''; Szalay Alapítvány, Debrecen, 2017
*Lukács Anikó: ''Nemzeti divat Pesten a 19. században''; BFL, Budapest, 2017 (''Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából'')
*Rátkai Zsuzsa: ''Művészettörténet, öltözködéstörténet''; Speciális Stúdió, Budapest, 2018
*''A csábítás fegyvere. Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében''; szerk., képvál. Molnos Péter; Kieselbach, Budapest, 2018
*''Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok''; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka; ELTE Eötvös, Budapest, 2018
*Szatmári Judit Anna: ''Ragyogj! Divat és csillogás'' / ''Shine! Fashion and glamour''; Kiscelli Múzeum, Budapest, 2019
*Budai Lotti: ''Rizsporos hétköznapok. Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból''; Álomgyár, Budapest, 2019
*''Polgári sikk. Válogatás a Déri Múzeum iparművészeti gyűjteményéből. 2020. február 12–május 3.''; kurátor Ormosi Viktória, interjúk Dallos-Nagy Krisztina; Déri Múzeum, Debrecen, 2020
*Keszeg Anna: ''Divat-újratervezés. A kortárs divat médiaműködései. Esettanulmányok''; Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest, 2022 (''Metu teória'')
*Egri Petra: ''Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció. Kortárs divatperformanszok''; Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest, 2023 (''Média/kultúra'')
*Csalár Bence: ''A fenntartható divat kézikönyve''; fotó Faragóné Pancsa Amanda; Boook, Budapest, 2022
*Csalár Bence: ''Stílustérkép. Divat, testkép, önismeret''; Boook, Budapest, 2023
== Jegyzetek ==
| |||