Divat
A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába. A divat a legáltalánosabb értelemben a társas érintkezést irányító szokások rendszere.
Divatként szokásos hivatkozni az alábbi fogalmakra:
- Az élet külső formáit, a társas érintkezést, a viselet, az öltözködés módját irányító és konkrét változó szokások összessége, rendszere;
- Felkapott szokás;
- Valakinek vagy valaminek időhöz kötött közkedveltsége.
Fogalma
A divat, mint gazdasági kategória
A divat az egyik hajtóereje a gazdasági fejlődésnek, mivel a divat által befolyásolt terület működő cégek haszonra tehetnek szert a divatos termékek/szolgáltatások révén. Ez ösztönzi a versenyt, amelynek során a divat időről időre illetve területileg változik. Mindez mozgásban tartja a gazdasági élet körforgását.[1]
A divat, mint kulturális kategória
A divat más szempontból az emberi kultúra részének, az önkifejezés egyik eszközének tekinthető. Ez kiterjed az öltözködésre, az ember egyes használati tárgyaira, továbbá viselkedésére, társadalmi szokásaira, magatartási formáira is.
A divat, mint társadalmi kategória
A divat ismét más szempontból – általános értelemben – a társas érintkezést és ezen belül az öltözködést irányító szokásokhoz való viszonyulást jelenti. Széles rétegeket mint fogyasztókat befolyásol. Ez nemcsak a divat követésére, hanem elutasítására is vonatkozik. A – gyakran sznob – konzumizmussal szemben felbukkant az antikonzumizmus.
Slow fashion
A folyamatos vásárlásra ösztönző fast fashion ellentéte. Lényege a minőségi anyagokból készült, lehetőleg egyedi termékek vásárlása. 1985-ben az Amerikai Egyesült Államokban indult, hogy a fogyasztókat az amerikai termékek vásárlására ösztönözze. A lassú divatot előnyben részesítő cégek időtálló, környezettudatos termékeket terveznek.[2][3][4][5][6][7]
Divatházak
- Neves divatházak
- Nubu
- Burberry
- Coco Chanel
- Christian Dior
- Dolce & Gabbana
- Etro
- Fendi
- Giorgio Armani
- Gucci
- Louis Vuitton
- Prada
- John Richmond
- Roberto Cavalli
- Salvatore Ferragamo
- Valentino
- Gianni Versace
- Yves Saint Laurent
- Rocco Barocco
- Daniele Alessandrini
- Kiton
- Mariano Rubinacci
- E. Marinella
- Eddy Monetti
- Mario Valentino
- Isaïa
- Cesare Attolini
- Mario Muscariello
- Luigi Borrelli
- Nina Ricci
- H&M
- A divattervezés központjai
Divat díjátadó gála
A hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye a Fashion Awards Hungary díjátadó gála. Az első díjátadóra 2004-ben került sor. Az elismerés évről évre egyre nagyobb értéket képviselt, majd a hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye lett.[8] Az első gála fővédnöke Zoób Kati divattervező volt.
Az első Fashion Awards Hungary nyertesei
- Az év modellje: Ebergényi Réka
- Az év Fiatal Divattervezője: USE (Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila, Tóth András)
- Az év Divatfodrásza: Tüzes Tamás (Snoopy)
- Az év Divatsminkese: Titkos Bernadett
- Az év Stylistja: Lakatos Márk
- Az év Divatfotósa: Pitrolffy Zoltán
- Az év Divattervezője: Anda Emília
A jelöltek közül a díjat és az azzal együtt járó szobrot az kapja, akit a legtöbbször jelöltek a divatélet vezető szakemberei a hozzájuk eljuttatott szavazólapon.[9]
A szavazatok összeszámlálást ügyvéd hitelesíti.[10]
A divattörténet
A divattörténet (vagy viselettörténet, esetleg viselet- és divattörténet) a művelődéstörténet újabban előtérbe került diszciplinája.
„A divattörténet mint interdiszciplináris tudományág megközelítéséhez a történeti mellett művészettörténeti, szociológiai, néprajzi, esztétikai stb. tudás és szemlélet integrálása szükséges, ezt a sokszínűséget képviselik óráról órára a meghívott előadók. A női és férfidivat, valamint a népviseletek formáinak, viselési szokásainak változásai mögött társadalmi, gazdasági, hatalmi folyamatok, művészeti hatások állnak.[11]”
Magyarországon a divattörténet tanulmányozása az elmúlt évtizedben élénkült fel. 2016-ban az ELTE Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék a témára fókuszáló kurzust szervezett. A kurzus oktatói F. Dózsa Katalin, Fábri Anna, Fülemile Ágnes, Simonovics Ildikó, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka és Vér Eszter Virág voltak.
Divat, kultúra, történelem – Divattörténeti tanulmányok címen jelent meg 2016-ban F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit Anna – Szentesi Réka divattörténeti műve, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában.[12]
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Gáspárné Dávid Margit: A divat története. Erkölcsök, szokások, viseletek, 1-2.; Pantheon, Bp., 1923–1924
- 1. 1480-1765. Renaissance – barok – rokokó
- 2. 1765–1920
- K. Beniczky Irma: Furcsaságok a divat történetéből; Franklin, Bp., 1927 (Közhasznú családi könyvtár)
- Jelmeztan / A divat története. Feljegyzések és tanulmányok nyomán a Színművészeti Akadémia részére összegyüjt. Hettyey Aranka; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1931
- Aneta Dumitriu: A divat szeszélyei és az ízléses öltözködés; ford. Tóth Piroska; Ceres, Bukarest, 1971 (Kaleidoszkóp)
- F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok, 1867–1945; Gondolat, Bp., 1989
- Sárközi András: Divat vagy egészség? Az öltözködés élettani hatásai; szerzői, Kecskemét, 2006
- Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században; szöveg Kovács Ferenc et al.; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp., 2010
- A magyar viseletek története; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 2012
- A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Bp., 2012
- F. Dózsa Katalin: "Megbámulni és megbámultatni". Viselettörténeti tanulmányok; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2014
- Divat. Stílusok és viseletek az ókortól napjainkig; ford. Getto Katalin, Bartha Judit; Alexandra, Pécs, 2015
- Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág; ELTE Eötvös, Bp., 2016
- P. Szalay Emőke: Dédanyáink, nagyanyáink, anyáink. Divattörténeti vázlatok, 1860–1945; Szalay Alapítvány, Debrecen, 2017
- A csábítás fegyvere. Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében; szerk., képvál. Molnos Péter; Kieselbach, Bp., 2018
- Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka; ELTE Eötvös, Bp., 2018
- Szatmári Judit Anna: Ragyogj! Divat és csillogás / Shine! Fashion and glamour; Kiscelli Múzeum, Bp., 2019
- Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok. Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból; Álomgyár, Bp., 2019
Jegyzetek
- ↑ https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/0d0cc85d-f7b5-41fb-aec0-d1b8362c7ebf_e90c4562-46d5-4b3a-a5ed-d640f67b512a_cca0d252-8fb4-416f-ac29-41411acedb91_42097f0a-9b1f-4765-81f9-3ebd8755883f_9596819a-6d5a-4fb6-8578-375c175bcf00_5fe3928b-45c8-476f-a62b-b244292b00f7
- ↑ Slow fashion: 5 márka,. ami jól csinálja Dívány 2013. március 9.
- ↑ Slow fashion: a régi-új divatmozgalom Archiválva 2013. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Nemzet online 2012. szeptember 26.
- ↑ Slow fashion és ökoszemlélet Archiválva 2013. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Termék rajongói oldal
- ↑ The slow fashion movement: 10 brands that are doing it right angol forrás
- ↑ Slow fashion Ecologist- angol nyelvű forrás
- ↑ What is slow fashion Slow fashioned - angol nyelvű forrás
- ↑ „Ilyen volt a 10. Fashion Awards Hungary”, Femcafe (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Fashion Awards Hungary | Divatgála | A divatszakma Oszkárja”, Fashion Awards 2014 (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Budapest Backstage – Fashion Awards - a hazai divatszakma szobrocskája (angol nyelven). budapestbackstage.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
- ↑ https://www.elte.hu/content/a-divat-es-a-divatipar-tortenete-a-19-20-szazadban.e.3977
- ↑ https://www.libri.hu/konyv/f_dozsa_katalin.divat-kultura-tortenelem.html
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Moda című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.