A Török

sakkozógép
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 29.

A Török Kempelen Farkas legendás sakkozógépe volt, a 18. század nagy szenzációja, automata, amelynek működését később azzal magyarázták, hogy egy ember volt benne elrejtve.

A Török - rézmetszet Karl Gottlieb von Windisch 1783-ban megjelent könyvéből. Windisch neve a Török titkának nyughatatlan kutatójaként maradt fenn
Kempelen azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját

Története

szerkesztés

A gépet Kempelen (1734–1804) 1769-ben készítette, hogy elkápráztassa vele Mária Terézia királynőt. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat nyert az emberi ellenfelek ellen, és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. Első kihívója a feljegyzések szerint Cobenzl gróf volt.[1] A gépről és titkáról ezután újságcikkek és tanulmányok százai születtek. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évfolyamában jelent meg.[2]

A Török túlélte Kempelent, végigtúrázta Európát és Észak-Amerikát és szinte mindig nyert, míg 1854-ben Philadelphiában egy tűzben megsemmisült. Hosszú útja során legyőzte többek közt Napóleont és Benjamin Franklint. Bár korábban is sokan sejtették, hogy a gép titka a benne elrejtett emberi kezelő, e titkot csak 1857-ben próbálta leleplezni nyíltan a The Chess Monthly című rövid életű amerikai sakklap, amely gyakorlatilag csak erről a tettéről emlékezetes.

Kempelen, aki komoly tudós volt, azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját, ajtókat kinyitva.[3] Évtizedekkel később Edgar Allan Poe Maelzel sakkjátékosa című esszéjében írta le ezt a szertartást.[4]

Érdekességek

szerkesztés
  • Szintén Töröknek hívják a Terminátor – Sarah Connor krónikái filmsorozatban azt a sakkprogramot, melyből később a Skynet fog kifejlődni.
  • Az Időfutár című ifjúsági rádiójátékban- és regényben is fontos szerepet kapott időgépként.
  • Atkinson, George. Chess and Machine Intuition. Exeter: Intellect, 1998; ISBN 1-871516-44-7.
  • Ewart, Bradley. Chess: Man vs. Machine. London: Tantivy, 1980; ISBN 0-498-02167-X.
  • Hankins, Thomas Leroy, and Robert J. Silverman. Instruments and the Imagination. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1995; ISBN 0-691-02997-0.
  • Hsu, Feng-hsiung. Behind Deep Blue: Building the Computer that Defeated the World Chess Champion. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 2002; ISBN 0-691-09065-3.
  • Levitt, Gerald M. The Turk, Chess Automaton. Jefferson, N.C.: McFarland, 2000; ISBN 0-7864-0778-6.
  • Löhr, Robert The Chess Machine. New York: Penguin Press, 2007; ISBN 1-59420-126-9.
  • Rice, Stephen Patrick. Minding the Machine: Languages of Class in Early Industrial America. Berkeley: University of California Press, 2004; ISBN 0-520-22781-6.
  • Standage, Tom. The Turk: The Life and Times of the Famous Eighteenth-Century Chess-Playing Machine. New York: Walker, 2002; ISBN 0-8027-1391-2.
  • Wood, Gaby. Living Dolls: a Magical History of the Quest for Mechanical Life. London: Faber and Faber, 2002; ISBN 0-571-17879-0.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz A Török témájú médiaállományokat.
  1. Ismerkedjen meg a Kempelen-féle sakkautomatával! - geographic.hu cikk
  2. Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  3. A "Sakkozó Török" szimultánt ad Budapesten - mindentudas.hu. [2007. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 13.)
  4. [2]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés