A hatványközepek közötti egyenlőtlenség azt állítja, hogy ha
a
1
,
…
,
a
n
{\displaystyle a_{1},\dots ,a_{n}}
nemnegatív valós számok, akkor
p
<
q
{\displaystyle p<q}
esetén p -edik hatványközepük legfeljebb akkora, mint a q -adik, azaz
K
p
≤
K
q
{\displaystyle K_{p}\leq K_{q}}
ahol
p
>
0
{\displaystyle p>0}
-ra
K
p
=
(
a
1
p
+
⋯
+
a
n
p
n
)
1
p
.
{\displaystyle K_{p}=\left({\frac {a_{1}^{p}+\cdots +a_{n}^{p}}{n}}\right)^{\frac {1}{p}}.}
Egyenlőség csak akkor áll fenn, ha
a
1
=
⋯
=
a
n
{\displaystyle a_{1}=\cdots =a_{n}}
.
A
p
=
0
{\displaystyle p=0}
értékre is definiálhatjuk a
K
p
{\displaystyle K_{p}}
mennyiséget, ugyanis
lim
p
→
0
K
p
=
a
1
⋯
a
n
n
,
{\displaystyle \lim _{p\to 0}K_{p}={\sqrt[{n}]{a_{1}\cdots a_{n}}},}
a mértani közép. Az egyenlőtlenségből határátmenettel adódik
K
0
≤
K
1
{\displaystyle K_{0}\leq K_{1}}
, azaz a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség .
Alább általánosabban, súlyozott hatványközepekre látjuk be a tételt.
Legyenek
a
1
,
…
,
a
n
{\displaystyle a_{1},\ldots ,a_{n}}
nemnegatív valósok, és
λ
1
,
…
,
λ
n
{\displaystyle \lambda _{1},\ldots ,\lambda _{n}}
pozitív súlyok, melyekre
∑
i
=
1
n
λ
i
=
1
{\displaystyle \sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}=1}
, valamint
0
<
p
<
q
{\displaystyle 0<p<q}
, hogy
q
=
p
⋅
r
{\displaystyle q=p\cdot r}
.
Ekkor az
x
r
{\displaystyle x^{r}}
szigorú konvexitása miatt a Jensen-egyenlőtlenség szerint
(
∑
i
=
1
n
λ
i
a
i
p
)
r
≤
∑
i
=
1
n
λ
i
(
a
i
p
)
r
=
∑
i
=
1
n
λ
i
a
i
q
{\displaystyle \left(\sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}a_{i}^{p}\right)^{r}\leq \sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}\left(a_{i}^{p}\right)^{r}=\sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}a_{i}^{q}}
,
ahol az egyenlőség akkor, és csak akkor teljesül, ha
a
1
=
⋯
=
a
n
{\displaystyle a_{1}=\cdots =a_{n}}
;
q
{\displaystyle q}
-adik gyököt vonva, kihasználva a gyökvonás szigorú monotonitását
(
∑
i
=
1
n
λ
i
a
i
p
)
1
p
≤
(
∑
i
=
1
n
λ
i
a
i
q
)
1
q
{\displaystyle \left(\sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}a_{i}^{p}\right)^{\frac {1}{p}}\leq \left(\sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}a_{i}^{q}\right)^{\frac {1}{q}}}
,
ahol az egyenlőség akkor, és csak akkor teljesül, ha
a
1
=
⋯
=
a
n
{\displaystyle a_{1}=\cdots =a_{n}}
.
Ha
p
<
q
<
0
{\displaystyle p<q<0}
, a bizonyítás igen hasonlóan megy.
Ha
p
<
0
<
q
{\displaystyle p<0<q}
, akkor az előzőleg belátott monotonitásokat felhasználva, és figyelembe véve, hogy
lim
p
→
0
(
λ
1
a
1
p
+
⋯
+
λ
n
a
n
p
n
)
1
p
{\displaystyle \lim _{p\to 0}\left({\frac {\lambda _{1}a_{1}^{p}+\cdots +\lambda _{n}a_{n}^{p}}{n}}\right)^{\frac {1}{p}}}
létezik, adódik, hogy
sup
p
<
0
(
∑
λ
i
a
i
p
)
1
p
=
lim
p
→
0
(
λ
1
a
1
p
+
⋯
+
λ
n
a
n
p
n
)
1
p
=
inf
q
>
0
(
∑
λ
i
a
i
q
)
{\displaystyle \sup _{p<0}\left(\sum \lambda _{i}a_{i}^{p}\right)^{\frac {1}{p}}=\lim _{p\to 0}\left({\frac {\lambda _{1}a_{1}^{p}+\cdots +\lambda _{n}a_{n}^{p}}{n}}\right)^{\frac {1}{p}}=\inf _{q>0}\left(\sum \lambda _{i}a_{i}^{q}\right)}
, ahonnan
(
∑
λ
i
a
i
p
)
1
p
≤
(
∑
λ
i
a
i
q
)
1
q
{\displaystyle \left(\sum \lambda _{i}a_{i}^{p}\right)^{\frac {1}{p}}\leq \left(\sum \lambda _{i}a_{i}^{q}\right)^{\frac {1}{q}}}
.
Kiterjesztés függvény intervallumon vett hatványközepére
szerkesztés