„William Cotton” változatai közötti eltérés

	William Cotton
Született	1817; 1819; ; Leicestershire
Elhunyt	1887 (69-70 évesen); Leytonstone
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	feltaláló; hosier;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. október 27., 11:58-kori változata

William Cotton (Leyton, 1817 – Leytonstone, 1887) angol gyáros, a róla elnevezett kötőgép (cotton-gép) feltalálója.

A találmány lényege

William Cotton 1864-ben szabadalmaztatta kötőgépét, amely a William Lee által 1589-ben feltalált és kézi erővel, valamint lábbal mozgatott pedálokkal működtetett kötőgép továbbfejlesztésének tekinthető. Bár Lee eredeti konstrukciójához képest már korábban is szabadalmaztattak módosításokat (pl. Samuel Wise 1769-ben megoldotta a korábban lábbal hajtott elemek gépesített mozgatását, Luke Barton 1857-ben a gépre fogyasztó szerkezetet konstruált, Arthur Paget 1861-ben szabadalmaztatott gépén már a tűágy mozgatását is gépesítette), Cotton volt az, aki a kézi vezérlésű gépet önműködő fogyasztó-szaporító berendezéssel látta el és a korábbi konstrukciókkal szemben, amelyeken a tűk vízszintes síkban helyezkedtek el, függőlegesen álló tűket alkalmazott. Ezek ugyanolyan horgastűk voltak, mint Lee eredeti gépén. A gépen a harisnya síkban kiterítve készült el (lásd a bal oldali ábrát), de a fogyasztás és szaporítás (azaz a kötésben részt vevő tűk számának csökkentése ill. növelése) folytán olyan alakúra kötötték, hogy amikor a két szélét hosszában összevarrták, az a láb formájához idomult. (Ez a varrat viseléskor hátulra került és jelentős mértékben növelte a harisnya esztétikai értékét, mert a nők lábán kiemelte annak formáját.) A kötés a szegély (a harisnya felső széle) felől kezdődött és az orrhegynél fejeződött be, kialakítva közben a sarok számára szükséges bővítést is. A szegélyt visszahajtással megkettőzték, hogy erősebb legyen. A sarok, a talp és az orr részén erősítőfonalat is bevezettek a tartósság növelésére. Cotton gépén egymás mellett több (8, majd 12, később 36) harisnya kötése volt lehetséges és ezzel megalapozta a nagyüzemi gyártást.

A találmány elterjedése

Harisnyagyártásra készült síkhurkológép kb. 1919-ből. A gépen egyidejűleg 18 mintás kötésű harisnya készült. (Schubert & Salzer gyártmány)

Cotton 1878-ban az angliai Loughborough-ban gyárat alapított, ahol évente mintegy 100 gépet állított elő. Szabadalmát rövidesen megvásárolta a német Hermann Stärker, aki három gyárában az európai piac háromnegyedét ellátta ezekkel a gyorsan népszerűvé vált gépekkel. Később más - főleg angol és német - gyárak is készítettek ilyen gépeket; ma néhány német és olasz gyártót ismerünk.

A cotton-gépek (a mai műszaki terminológia szerint: síkhurkológépek) ma is használatban vannak, bár nem annyira harisnyák, mint inkább felsőruházati kötöttáruk (pulóverek, kardigánok stb.) készítésére. Nagy előnyük, hogy a kötött ruhadarab minden alkatrészét (eleje, háta, ujjak) teljes mértékben formára kötik, a kötött lapok az összevarrásukat megelőzően szabást nem igényelnek. Ez jelentős anyagmegtakarítást jelent, mert nem keletkezik szabászati hulladék. A korszerű gépek számítógép-vezérlésűek és változatos mintázatok készítésére alkalmasak (főleg szemátakasztásos mintázatok, színes intarzia-mintázatok, keresztcsíkok). Jelentőségük a mai korszerű és rendkívül sokoldalú síkkötőgépek mellett csökken, de még ma is készülnek ilyen gépek.

Források

Latour, A: Der Strumpfwirkstuhl. CIBA-Rundschau Nr. 15, pp.4231-4235
Pálinkás András: A cottongép. Uránia, Budapest, 1934
Spencer, D.J.: Knitting technology. Pergamon Press, Oxford, 1983
Wirkmaschinen für regulär gearbeitete Strumpfwaren und Trikotagen nebst zugehörigen Hilfsmaschinen. Schubert & Salzer AG, Chemnitz, 1919

További információk

[9744252ff911559e80d54ace3de3948489e9231b-1] ttps://www.nottingham.ac.uk/manuscriptsandspecialcollections/documents/exhibitions/fullyfashioned/draft2-310204-msc-board4-fullyfashioned-njt-jul19.pdf

[c5bc7cef3ffc28ce6bbc7ff958cdf0c90253eee0-2] ttps://www.knittingtogether.org.uk/behind-the-scenes/the-people/william-cotton-c1819-1887/

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{személy infobox
-[[Kép:WilliamCotton.jpg|thumbnail|William Cotton]]'''William Cotton''' (Leyton, 1817 – Leytonstone, 1887): angol gyáros, a róla elnevezett [[kötőgép]] (cotton-gép) feltalálója.
+| kép = WilliamCotton.jpg
+}}
+'''William Cotton''' ([[Leyton]], [[1817]] – [[Leytonstone]], [[1887]]) angol gyáros, a róla elnevezett [[kötőgép]] (cotton-gép) feltalálója.
 ==A találmány lényege==
-[[Kép:Seamed_stockings.jpg|thumbnail|right|150px|Síkhurkolt [[harisnya]] a jellegzetes hátsó varrattal]]
+[[Fájl:Síkhurkolt harisnya.png|bélyegkép|balra|250px|Síkhurkolt harisnya kiterített állapotban, ahogy a kötőgépről lekerül]]
+William Cotton 1864-ben szabadalmaztatta kötőgépét, amely a [[William Lee]] által 1589-ben feltalált és kézi erővel, valamint lábbal mozgatott pedálokkal működtetett [[kötőgép]] továbbfejlesztésének tekinthető. Bár Lee eredeti konstrukciójához képest már korábban is szabadalmaztattak módosításokat (pl. Samuel Wise 1769-ben megoldotta a korábban lábbal hajtott elemek gépesített mozgatását, Luke Barton 1857-ben a gépre fogyasztó szerkezetet konstruált, Arthur Paget 1861-ben szabadalmaztatott gépén már a tűágy mozgatását is gépesítette), Cotton volt az, aki a kézi vezérlésű gépet önműködő fogyasztó-szaporító berendezéssel látta el és a korábbi konstrukciókkal szemben, amelyeken a tűk vízszintes síkban helyezkedtek el, függőlegesen álló tűket alkalmazott. Ezek ugyanolyan horgastűk voltak, mint Lee eredeti gépén. A gépen a [[harisnya]] síkban kiterítve készült el (lásd a bal oldali ábrát), de a fogyasztás és szaporítás (azaz a kötésben részt vevő tűk számának csökkentése ill. növelése) folytán olyan alakúra kötötték, hogy amikor a két szélét hosszában összevarrták, az a láb formájához idomult. (Ez a varrat viseléskor hátulra került és jelentős mértékben növelte a [[harisnya]] esztétikai értékét, mert a nők lábán kiemelte annak formáját.) A kötés a szegély (a harisnya felső széle) felől kezdődött és az orrhegynél fejeződött be, kialakítva közben a sarok számára szükséges bővítést is. A szegélyt visszahajtással megkettőzték, hogy erősebb legyen. A sarok, a talp és az orr részén erősítőfonalat is bevezettek a tartósság növelésére. Cotton gépén egymás mellett több (8, majd 12, később 36) harisnya kötése volt lehetséges és ezzel megalapozta a nagyüzemi gyártást.
-[[Kép:Síkhurkolt_harisnya.gif|thumbnail|left|250px|Síkhurkolt harisnya kiterített állapotban, ahogy a kötőgépről lekerül]]
-William Cotton 1864-ben szabadalmaztatta kötőgépét, amely a [[William Lee]] által 1589-ben feltalált és kézi erővel, valamint lábbal mozgatott pedálokkal működtetett [[kötőgép]] továbbfejlesztésének tekinthető. Bár Lee eredeti konstrukciójához képest már korábban is szabadalmaztattak módosításokat (pl. Samuel Wise 1769-ben megoldotta a korábban lábbal hajtott elemek gépesített mozgatását, Luke Barton 1857-ben a gépre fogyasztó szerkezetet konstruált, Arthur Paget 1861-ben szabadalmaztatott gépén már a tűágy mozgatását is gépesítette), Cotton volt az, aki a kézi vezérlésű gépet önműködő fogyasztó-szaporító berendezéssel látta el és a korábbi konstrukciókkal szemben, amelyeken a tűk vízszintes síkban helyezkedtek el, függőlegesen álló tűket alkalmazott. Ezek ugyanolyan horgastűk voltak, mint Lee eredeti gépén. A gépen a [[harisnya]] síkban kiterítve készült el (lásd a bal oldali ábrát), de a fogyasztás és szaporítás (azaz a kötésben résztvevő tűk számának csökkentése ill. növelése) folytán olyan alakúra kötötték, hogy amikor a két szélét hosszában összevarrták, az a láb formájához idomult. (Ez a varrat hátulra került, ahogy az a job oldali ábrán látható, és jelentős mértékben növelte a [[harisnya]] esztétikai értékét, mert a nők lábán kiemelte annak formáját.) A kötés a szegély (a harisnya felső széle) felől kezdődött és az orrhegynél fejeződött be, kialakítva közben a sarok számára szükséges bővítést is. A szegélyt visszahajtással megkettőzték, hogy erősebb legyen. A sarok, a talp és az orr részén erősítőfonalat is bevezettek a tartósság növelésére. Cotton gépén egymás mellett több (8, majd 12, később 36) harisnya kötése volt lehetséges és ezzel megalapozta a nagyüzemi gyártást.
 ==A találmány elterjedése==
-[[Kép:Cottongép.jpg|thumbnail|right|400px|Harisnyagyártásra készült síkhurkológép kb. 1919-ből. A gépen egyidejűleg 18 mintás kötésű harisnya készült. (Schubert & Salzer gyártmány)]]
+[[Fájl:Cottongép.jpg|bélyegkép|jobbra|400px|Harisnyagyártásra készült síkhurkológép kb. 1919-ből. A gépen egyidejűleg 18 mintás kötésű harisnya készült. (Schubert & Salzer gyártmány)]]
-[[Kép:Síkhurkoló2.jpg|thumbnail|400px|Korszerű síkhurkológép 4 munkahellyel, azaz egyidejűleg 4 kötött lap készülhet rajta (Tecnotessile gyártmány)]]
 Cotton 1878-ban az angliai Loughborough-ban gyárat alapított, ahol évente mintegy 100 gépet állított elő. Szabadalmát rövidesen megvásárolta a német Hermann Stärker, aki három gyárában az európai piac háromnegyedét ellátta ezekkel a gyorsan népszerűvé vált gépekkel. Később más - főleg angol és német - gyárak is készítettek ilyen gépeket; ma néhány német és olasz gyártót ismerünk.
-A cotton-gépek (a mai műszaki terminológia szerint: ''síkhurkológépek'') ma is használatban vannak, bár nem annyira harisnyák, mint inkább felsőruházati kötöttáruk (pulóverek, kardigánok stb.) készítésére. Nagy előnyük, hogy a kötött ruhadarab minden alkatrészét (eleje, háta, ujjak) teljes mértékben formára kötik, a kötött lapok az összevarrásukat megelőzően szabást nem igényelnek. Ez jelentős anyagmegtakarítást jelent, mert nem keletkezik szabászati hulladék. A korszerű gépek számítógép-vezérlésűek és változatos mintázatok készítésére alkalmasak (főleg szemátakasztásos mintázatok, színes intarzia-mintázatok, keresztcsíkok). Jelentőségük a mai korszerű és rendkívül sokoldalú síkkötőgépek mellett csökken, de még ma is készülnek ilyen gépek.
+A cotton-gépek (a mai műszaki terminológia szerint: ''síkhurkológépek'') ma is használatban vannak, bár nem annyira harisnyák, mint inkább felsőruházati kötöttáruk (pulóverek, kardigánok stb.) készítésére. Nagy előnyük, hogy a kötött ruhadarab minden alkatrészét (eleje, háta, ujjak) teljes mértékben formára kötik, a kötött lapok az összevarrásukat megelőzően szabást nem igényelnek. Ez jelentős anyagmegtakarítást jelent, mert nem keletkezik szabászati hulladék. A korszerű gépek számítógép-vezérlésűek és változatos mintázatok készítésére alkalmasak (főleg szemátakasztásos mintázatok, színes intarzia-mintázatok, keresztcsíkok). Jelentőségük a mai korszerű és rendkívül sokoldalú [[síkkötőgép]]ek mellett csökken, de még ma is készülnek ilyen gépek.
 ==Források==
@@ 22. sor: / 23. sor: @@
 *Wirkmaschinen für regulär gearbeitete Strumpfwaren und Trikotagen nebst zugehörigen Hilfsmaschinen. Schubert & Salzer AG, Chemnitz, 1919
+==További információk==
-==Külső hivatkozások==
+*https://web.archive.org/web/20160304130754/http://www.deutsches-strumpfmuseum.de/technik/04mechflachwirkstuhl/flachwirkstuhl.htm
+*https://web.archive.org/web/20081203131058/http://www.enotes.com/how-products-encyclopedia/pantyhose
-*http://www.deutsches-strumpfmuseum.de/technik/04mechflachwirkstuhl/flachwirkstuhl.htm
+*https://web.archive.org/web/20080120084750/http://www.harmonyclub.co.uk/22774.html
-*http://www.enotes.com/how-products-encyclopedia/pantyhose
+*http://www.leicestershirevillages.com/barrowuponsoar/thehosieryfactory.html {{Wayback|url=http://www.leicestershirevillages.com/barrowuponsoar/thehosieryfactory.html |date=20080720130656 }}
-*http://www.harmonyclub.co.uk/22774.html
-*http://www.leicestershirevillages.com/barrowuponsoar/thehosieryfactory.html
 *http://www.nylons-strumpfhosen-shop.de/nahtnylons.html
+*http://www.brautkleider-guenstig-kaufen.de/nylon-herstellung-und-informationen/
+{{Nemzetközi katalógusok}}
 {{DEFAULTSORT:Cotton William}}
 [[Kategória:Angol feltalálók]]
-[[Kategória:Kereskedők, bankárok, iparosok]]
+[[Kategória:Gyáralapítók, gyártulajdonosok]]
 [[Kategória:Textilipar]]
+[[Kategória:1817-ben született személyek]]
+[[Kategória:1887-ben elhunyt személyek]]

William Cotton

Született	1817 1819^[1] Leicestershire^[1]
Elhunyt	1887 (69-70 évesen)^[2] Leytonstone
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	feltaláló hosier
Sablon • Wikidata • Segítség