Ugrás a tartalomhoz

„Piknométer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A piknométer lombikra emlékeztető hasas, szűk nyakú edény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó jel a folyadékszint pontos beá...”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{forma}}
A piknométer lombikra emlékeztető hasas, szűk nyakú edény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó jel a folyadékszint pontos beállítását biztosítja.
A piknométer lombikra emlékeztető hasas, szűk nyakú edény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó jel a folyadékszint pontos beállítását biztosítja.

A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így gyakorlatilag nincs párolgási veszteség.
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így gyakorlatilag nincs párolgási veszteség.
Méréskor a piknométert előbb a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (rendszerint vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.

[[Kép:Egyszerikép.jpg]]
Méréskor a piknométert előbb a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (rendszerint vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.
{{csonk-kémia}}

A lap 2007. december 1., 15:49-kori változata

A piknométer lombikra emlékeztető hasas, szűk nyakú edény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó jel a folyadékszint pontos beállítását biztosítja.

A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így gyakorlatilag nincs párolgási veszteség.

Méréskor a piknométert előbb a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (rendszerint vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.