„Piknométer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap teljes tartalmának eltávolítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. |
|||
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség. |
|||
Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő. |
|||
Dr. Kutsán György meghatározása alapján |
|||
A lap 2007. december 1., 16:11-kori változata
A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség. Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.
Dr. Kutsán György meghatározása alapján