Ugrás a tartalomhoz

„Piknométer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Piknométer'''

''Folyadék sűrűségének meghatározása''

A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség.
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség.

A lap 2007. december 1., 16:15-kori változata

Piknométer

Folyadék sűrűségének meghatározása

A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.

   A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség.
   Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.

Dr. Kutsán György meghatározása alapján