„Piknométer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
''Folyadék sűrűségének meghatározása'' |
''Folyadék sűrűségének meghatározása'' |
||
A piknométer |
A piknométer [[lombik]]hoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos [[kapilláris]]sal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. |
||
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs |
A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs [[párolgás]]i veszteség. |
||
Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában |
Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában [[víz]]zel) feltöltve lemérjük. Mindkét [[tömeg]]ből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a [[térfogat]]uk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő. |
||
Dr. Kutsán György meghatározása alapján |
Dr. Kutsán György meghatározása alapján |
||
A lap 2007. december 1., 16:17-kori változata
Piknométer
Folyadék sűrűségének meghatározása
A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a sűrűséggel együtt a minta pontos hőmérsékletét is mérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség. Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.
Dr. Kutsán György meghatározása alapján