„Piknométer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''Hőmérős változat''' |
'''Hőmérős változat''' |
||
A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű |
A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs [[párolgás]]i veszteség. |
||
'''Számolás''' |
'''Számolás''' |
||
A lap 2007. december 1., 16:22-kori változata
Folyadék sűrűségének meghatározása
Piknométer
A piknométer lombikhoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
Hőmérős változat
A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség.
Számolás
Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.
Dr. Kutsán György meghatározása alapján