Ugrás a tartalomhoz

„Piknométer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
alakítás + forr
1. sor: 1. sor:
A '''piknométer''' [[lombik]]hoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos [[kapilláris]]sal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
''Folyadék sűrűségének meghatározása''


== Felhasználása ==
'''Piknométer'''
A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs [[párolgás]]i veszteség. Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (általában [[víz]]zel) feltöltve lemérjük. Mindkét [[tömeg]]ből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a [[térfogat]]uk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.


== Forrás ==
A piknométer [[lombik]]hoz hasonlító, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos [[kapilláris]]sal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.
{{forr}}

'''Hőmérős változat'''

A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs [[párolgás]]i veszteség.

'''Számolás'''

Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal (mf), majd az ismert sűrűségű anyaggal (mv) (általában [[víz]]zel) feltöltve lemérjük. Mindkét [[tömeg]]ből kivonjuk az üres piknométer tömegét (m0), és mivel a [[térfogat]]uk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.

Dr. Kutsán György meghatározása alapján

A lap 2007. december 1., 18:15-kori változata

A piknométer lombikhoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.

Felhasználása

A sűrűség hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs párolgási veszteség. Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (általában vízzel) feltöltve lemérjük. Mindkét tömegből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a térfogatuk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő.

Forrás

[forrás?]