Magyarkeszi

Magyarkeszi
Római katolikus templom
Magyarkeszi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Kistérség	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Erzsébet
Irányítószám	7098
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1040 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	32,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 18° 14′ 08″46.748311111111, 18.23565
Magyarkeszi Pozíció Tolna vármegye térképén
Magyarkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarkeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarkeszi község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése

Magyarkeszi Tolna megye északnyugati, a Somogy-Tolnai dombság északi részén, 3 megye találkozásánál (Tolna, Somogy, Fejér) fekszik. Területének nagysága 3185 ha, ebből a belterület 356 ha.

A Tita-patak völgyében meghúzódó községet a 65-ös főútról az Iregszemcsénél leágazó mellékúton Nagyszokolyon keresztül érhetjük el. Fejér megye felől Felsőnyéken át vezet ide az út. Viszonylag jól járható földúton Ozora felől (Fürgeden át) is megközelíthető a falu. Legközelebbi város a 20 km-re lévő Tamási, de Siófoktól - így a Balatontól is - mindössze 35 km távolságra van.

Története

1703-ig Kesze vagy Keszi volt a hely elnevezése. A török hódoltság után elpusztult települést I. Lipót király az Esterházy családnak adományozta, akik felvidékről telepítettek ide új lakókat, s a helység neve ekkor Kesziről Tótkeszire változott, s csak 1903-tól viseli mai nevét, Magyarkeszit.

A hely már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglalás után a gutkeled nemzetség vette birtokba. Egyházi dokumentumok alapján 1274-ben temploma és plébániája volt, mely a török uralom alatt elpusztult. Az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés idejére a falu lakossága elérte a hatszáz főt. Az 1526-os mohácsi vész után az akkor 500 lelket számláló falu lakosságát a török rabláncra fűzte és az időseket elpusztította. Akik életben maradtak, a környék erdeiben elbujdostak. Hazafias tetteikért I. Lipót magyar király (1640-1705) e területeket az Esterházy családnak adományozta, ők voltak a legjelentősebb telepítők.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején is említik Tótkeszit, mint a megye - dombóvári járás néven ismert - nyugati részén található 30 jelentősebb község egyikét. A forrás ekként emlékezik meg a környékről: "Ez a föld a somogyival egyező, s mint mondva volt, alacsony hegyekkel ritkásan szegdelt hullámos dombozatú, gazdagon termő mezőség. Népe egészen magyar; s mint a föld, úgy a nép is a somogyival alkatban, színben, viseletben, szójárásban, életfoglalkozásban, erkölcsben rokon; erős, dolgos, kitartó, barátkozó, ingerlékeny, makacs s a végletekben szilaj." (Forrás: Az Osztrák–Magyar Monarchia Irásban és Képben; Arcanum, 2001)

A község lakosai 1703-ban reformátusok lettek, majd 1727-ben alapították újra a katolikus közösséget. A mai Szent Mihály arkangyal templom 1742-ben épült. Kegyura 1880-ban Esterházy Miklós herceg. Anyakönyvet 1735-től kezdve vezetnek, ettől kezdve vannak adatok a lakosok számáról és felekezeti összetételéről:

• 1840: 1547 lakos, ebből 1406 római katolikus, 2 evangélikus, 7 református, 14 izraelita, 118 egyéb vallású
• 1910: 1924 lakos, ebből 1845 római katolikus, 15 evangélikus, 31 református, 33 izraelita,
• 1940: 2504 lakos, ebből 2435 római katolikus, 6 evangélikus, 45 református, 17 izraelita, 1 egyéb vallású
• 1983: 1772 lakos, ebből 1700 római katolikus
• 1948: 5 tanerős római katolikus általános iskolájában 359 tanuló tanul

Nevezetességei

• Szent Mihály római katolikus templom (barokk, 1742)

GPS: N 46°44,900' E 18°13,500'

Lépcsősoron keresztül megközelíthető, magaslaton szabadon álló, egyhajós, Ny-i homlokzati tornyos templom, a hajónál keskenyebb, félkörívesen záruló szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalán félnyeregtetős sekrestyével. A Ny-i homlokzat enyhén kilépő középrizalitjában a karzataljba vezető, kőkeretes kapu, a karzatablak két oldalán fülkében újabb szobrok, a féloromzatokon egy-egy kőváza. A hajóban csehsüveg-, a szentélyben csehsüveg boltozat és félkupola, a sekrestyében fiókos dongaboltozat. A toronyban a hajó felé nyíló, csehsüveg boltozatos orgonakarzat. Falképek és kifestés: 1942. Üvegablakok: 20. század. Berendezés: jellemzően 18. század második fele. Orgona: 1883 (Angster József). A felvezető lépcsősor mellett Szentháromság-szobor 1924-ből. A templomtól K-re L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, 18. századi, átalakított és bővített plébániaház, régebbi szárnyában dongaboltozatos, mellvédes árkádsorú udvari folyosóval. (Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke - Tolna megye; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006)

• Gizella hengermalom (19. század)

GPS: N 46°44,914' E 18°14,294'

Erősen leromlott állapotban van, eredeti funkcióját már nagyon régóta nem tölti be, jelenleg befektetőre vár.

• Felső iskola (1927)

A falu egyik legszebb épülete, mely 1927-ben épült, közvetlenül a templom szomszédságában található.

• Építészeti érdekességnek számítanak a házak portáira emelt házi kápolnák.

Hagyományos rendezvények

• Népzenei Ki Mit Tud?
• Fogathajtó verseny
• Kézműves tábor
• Falunap - Elszármazottak találkozója

Civil szervezetek

• Hagyományőrző Népdalkör

A csoport 1985-ben alakult, ekkor citerások kísérték a helyi asszonyok énekét. Előbb csak a maguk szórakoztatására énekeltek, később a szűkebb környezetüknek is bemutatkoztak. Az alapítás óta eltelt időben igen nagy szerepet vállaltak a hagyományok feltárásában és felelevenítésében.

• Nyugdíjasklub

A helyi nyugdíjasklub tagjai minden héten találkoznak, eközben kézműves dolgokat készítenek (gobelin, varrás, csuhé, hímzés), melyekből a falunapon kiállítás látható.

• Keszi Sportegyesület

A községben 1994-ben alakult labdarúgó csapat, mely a megyei bajnokságban szerepel.

• Polgárőrség

Az egyesület 2003 óta működik, bűnmegelőzési, forgalomirányítási és önkéntes tűzoltási feladatokat lát el.

• Magyarkeszi-Nagyberény Közös Vadásztársaság

A Társaság a földtulajdonosi közösség által bérbe adott földterületen gazdálkodik. Területén kiváló minőségű gímszarvas-, őz- és vaddisznó állomány található. A nagyvadállomány mellett jelentős az apróvad is, jellemzően a fácán és a nyúl.

• Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány

Az Alapítvány jóvoltából 1999-ben itt nyílott meg az ország 40. Teleháza, hozzásegítve a helyieket az informatikai fejlődéshez. A Teleház jelenleg a Könyvtárban áll a lakosság rendelkezésére. Az alapítvány 2002 óta főként hátrányos helyzetű családok foglalkoztatását biztosítja pályázati lehetőségek igénybevételével.

Külső hivatkozások

• Magyarkeszi az utazom.com honlapján
• Magyarkeszi térképe
• Magyarkeszi Google térképen
• Tolna vármegye térképén
• Somogy vármegye térképén, még Tótkesziként
• Kikapcsolódás: Mókus horgásztó