Ugrás a tartalomhoz

Davos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. február 16., 10:57-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (top: clean up AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Davos
Látképek
Látképek
Davos címere
Davos címere
Davos zászlaja
Davos zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGraubünden
GépkocsijelGR
PolgármesterTarzisius Caviezel (2013. január – )
Irányítószám7260, 7270
Körzethívószám081
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség10 862 fő (2019. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1560 m
Terület283,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 9° 50′ 23″46.809056°N 9.839833°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 9° 50′ 23″46.809056°N 9.839833°E
Davos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Davos témájú médiaállományokat.
Davosi képek

Davos (romansch nyelven Tavau) magaslati gyógyhely és turistaközpont Svájc keleti részén, Graubünden kantonban. Lakosainak száma kb. 10.000 (csökkenő tendenciát mutat). Lakóinak mintegy egynegyede külföldi. A település két fő része a Davos-Dorf és a Davis-Platz. Kedvelt sétahely a két telepet összekötő Höhenpromenade. Évi rendszerességgel gazdasági világtalálkozók (Davosi világgazdasági Fórum) színhelye. Világhírnevét Thomas Mann A varázshegy című regényének is köszönheti.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

A település Svájc keleti részén, Churtól keletre található, a Landquart patak völgyében. A környező hegyek tengerszint feletti magassága mintegy 3000 m. Davos-Dorf tengerszint feletti magassága 1560 m, Davos-Platzé kb. 2000 m.

Története

[szerkesztés]

A település első említése 1213-ból származik, ’’Tavaus’’ alakban.

Davos-Dorf

[szerkesztés]

Innen 4 km hosszú sikló- és drótkötélpálya vezet a 2848 m magas Weissfluh sípályáihoz, valamint a 2000 m felett fekvő Davos-Platzra.

Davos-Platz

[szerkesztés]

A nemzetközi idegenforgalom színtere. Szanatóriumok, panziók, szállodák találhatók itt.

Davos látképe siklórepülőről
Légi felvétel Davosról

Látnivalói

[szerkesztés]

Szent János (St. Johannis)-templom (1481, felújítva 1909-ben, a szentély eredeti)[3] Szent Tódor (St. Theodor)-templom (a 16. században épült, késő gótikus)

Egyéb látnivalók

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]
A jégstadion, benne Európa legnagyobb természetes korcsolyapályájával
Bobcsapat Davosban, 1910

A jégkorongban évente rendezik meg a Spengler-kupát. A helyi jégkorong-egyesület a HC Davos.

Demográfia

[szerkesztés]
Davos a Vaillant Arenával

A lakosság számának alakulása:[4]

év lakosság
1850 1,680
1888 3,891
1900 8,089
1930 11,164
1950 10,433
2000 11,417
2010 11,166

Éghajlata

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]
A Kirchner Museum

Davoshoz kapcsolódó híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1967-ben Paul Accola, alpesi síversenyző
  • Itt nőtt fel Jurij Podladcsikov, (oroszul: Юрий Юрьевич Подладчиков) orosz-svájci snowboard versenyző (született 1988-ban). aranyérmet szerzett a 2014-es téli olimpián.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon 6. kötet 349–350. old.
  • Akadémiai kislexikon 1. kötet 403. old.
  • Svájc (Panoráma útikönyv, 1973) 539-540. old.

További információk

[szerkesztés]