Ugrás a tartalomhoz

Hakaszföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hakasz Köztársaság (Респу́блика Хака́сия / Хакас Республиказы)
Hakaszföld elhelyezkedése Oroszország területén belül
Hakaszföld elhelyezkedése Oroszország területén belül
Hakasz Köztársaság címere
Hakasz Köztársaság címere
Hakasz Köztársaság zászlaja
Hakasz Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetSzibériai szövetségi körzet
SzékhelyAbakan
Köztársaság vezetőjeValentyin Olegovics Konovalov
Népesség
Teljes népesség528 175 fő (2024)
Etnikai csoportokoroszok, hakaszok
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hakasz Köztársaság (Oroszország)
Hakasz Köztársaság
Hakasz Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 30′, k. h. 90° 00′53.500000°N 90.000000°EKoordináták: é. sz. 53° 30′, k. h. 90° 00′53.500000°N 90.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hakasz Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Hakasz Köztársaság (oroszul Респу́блика Хака́сия, hakaszul Хакас Республиказы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa Abakan. 2010-ben népessége 532 403 fő volt.

Délnyugaton az Altaj köztársasággal, délen Tuvával, északon és keleten a Krasznojarszki határterülettel, nyugaton pedig a Kemerovói területtel határos.

Történelem

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Nemzetiségi megoszlás

[szerkesztés]
népcsoportok 1926-os népszámlálás 1939-es népszámlálás 1959-es népszámlálás 1970-es népszámlálás 1979-es népszámlálás 1989-es népszámlálás 2002-es népszámlálás 2010-es népszámlálás
Számuk % Számuk % Számuk % Számuk % Számuk % Számuk % Számuk % Számuk %
hakaszok 44,219 49,8% 45,799 16,8% 48,512 11,8% 54,750 12,3% 57,281 11,5% 62,859 11,1% 65,421 12,0% 63,643 12,1%
oroszok 41,390 46,6% 205,254 75,3% 314,455 76,5% 349,362 78,4% 395,953 79,4% 450,430 79,5% 438,395 80,3% 427,647 81,7%
németek 46 0,1% 333 0,1% 10,512 2,6% 10,547 2,4% 11,130 2,2% 11,250 2,0% 9,161 1,7% 5,976 1,1%
ukránok 836 0,9% 7,788 2,9% 14,630 3,6% 9,480 2,1% 10,398 2,1% 13,223 2,3% 8,360 1,5% 5,039 1,0%
Egyéb nemzetiségűek 2,381 2,7% 13,556 5,0% 22,938 5,6% 21,685 4,9% 23,622 4,7% 29,099 5,4% 24,735 4,5% 21,409 4,1%

A hakasz nemzetiségű lakosság, főleg az Aszkizi járásban és a Tastipi járásban él.

Hakaszföld térképe

Települések

[szerkesztés]
Hakaszföldi táj

Hakaszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 8 városi jellegű település és 264 falusi település található, mely utóbbiak közül egy lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 17 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Hakaszföldön 67% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 10 ezer főt, és összesen 11-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 12%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A városok a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

[szerkesztés]

Hakaszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik, ezen kívül az 5 város mindegyike köztársasági alárendeltségű, vagyis egyik járáshoz sem tartoznak. A városi jellegű települések közül öt a járásokhoz tartozik, a többi három viszont valamely városhoz van beosztva: Szajanogorszkhoz kettő, Csernogorszkhoz pedig egy.

Az önkormányzatok területi beosztása lényegében megegyezik a közigazgatási felosztással. Minden járásban járási önkormányzat működik, ezekhez pedig összesen 5 városi (ezek székhelye városi jellegű település) és 83 falusi község tartozik a helyi szinten. A városok nincsenek alárendelve egyik járási önkormányzatnak sem, hanem városi körzetként egyaránt gyakorolják a járási és a községi hatásköröket. A városokhoz beosztott három városi jellegű település a megfelelő városi körzetek részeként nem rendelkezik önkormányzattal.

A járások és székhelyeik:

Politikai vezetés

[szerkesztés]

Hakaszföldön a végrehajtóhatalom élén a köztársaság vezetője (glava) áll, aki egyben kormányfő is:

  • Viktor Mihajlovics Zimin, (Egységes Oroszország Párt): 2009. január 15. – 2018. október 3. A 2018. szeptember 9-i kormányzói választáson újra jelöltette magát, de az első fordulóban nem tudta megszerezni a szavazatok 50%-át (ami a megválasztáshoz szükséges), a második forduló előtt pedig visszalépett és lemondott.
  • Mihail Vlagyimirovics Razvozsajev: 2018. október 3. – november 15. Átmeneti időszak, a választás második fordulójáig mb. vezető.
A választás második fordulóját háromszor halasztották későbbre, mert a pártok jelöltjei egymás után léptek vissza, elsőként a kormányzó párt jelöltje. A november 11-ei választáson így egyedül a kommunista párt jelöltje indult. Megválasztásához az érvényes szavazatok több mint 50%-át kellett megszereznie, ezt 57,57%-kal teljesítette. November 15-én iktatták be hivatalába.[1][2]
  • Valentyin Olegovics Konovalov (Oroszország Kommunista Pártja): 2018. november 15. –

Tájképek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hakaszija otsztojala kommunyiszta (Kommersant.ru, 2018-11-12. Hozzáférés: 2018-11-12)
  2. Konovalov vsztupil v dolzsnoszty glavi Hakaszii (Vesti.ru, 2018-11-15. Hozzáférés: 2018-11-16)

Források

[szerkesztés]