McCune–Reischauer-átírás
.jpg)
A McCune–Reischauer-átírás (IPA: /mɪˈkjuːn ˈraɪʃaʊ.ər/) a koreai nyelv egyik átírási rendszere, melyet George M. McCune és Edwin O. Reischauer publikált 1939-ben.[1][2] Kevés kivételtől eltekintve a rendszer a kiejtés követésére tesz kísérletet.[3] Dél-Koreában 2000-ig volt használatban,[4] Észak-Koreában ma is egy változatát alkalmazzák.[5] A rendszer diakritikus jelekkel és aposztróffal operál, ami megnehezíti a mindennapi számítógépes használatot, például az internetes keresést. Emiatt nagyon sokszor a diakritikus jeleket és az aposztrófot egyszerűen elhagyták, ami lehetetlenné tette az egyes hangok közötti különbségtételt. Többek között ezért döntött úgy Dél-Korea, hogy lecseréli.[4]
A másik két alkalmazott átírás a koreai nyelvre az átdolgozott átírás (ezt használják Dél-Koreában) és a Yale-átírás (főleg a nyelvészeti cikkekben használatos).[6]
Átírási táblázatok
[szerkesztés]Magánhangzók
[szerkesztés]| Hangul | ㅏ | ㅐ | ㅑ | ㅒ | ㅓ | ㅔ | ㅕ | ㅖ | ㅗ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅛ | ㅜ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅠ | ㅡ | ㅢ | ㅣ |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átírás | a | ae | ya | yae | ŏ | e* | yŏ | ye | o | wa | wae | oe | yo | u | wŏ | we | wi | yu | ŭ | ŭi | i |
* Az ㅔ átírása ë, amennyiben ㅏ vagy ㅗ betűt követ. Erre azért van szükség, hogy megkülönböztessék az ㅐ (ae) betűt az ㅏ에 (aë) betűkapcsolattól, valamint az ㅚ (oe) betűt az ㅗ에 (oë) betűkapcsolattól. Ezek a kombinációk ritkán fordulnak elő, leginkább mondatokban, toldalékolt főnevek esetében, például: 회사에서 hoesaësŏ („a cégnél”) vagy 차고에 ch'agoë („garázsban”).
* Az 이/리(李) és 이(異) koreai vezetéknevek átírása Yi és nem I[7] (például: 이순신 átírása Yi Sunsin).
Mássalhangzók
[szerkesztés]| Hangul | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átírás | Szótag elején | k | kk | n | t | tt | r | m | p | pp | s | ss | – | ch | tch | ch' | k' | t' | p' | h |
| Szótag végén | k | – | l | – | t | t | ng | t | – | t | k | t | p | – | ||||||
- A ㄳ, ㄵ, ㄶ, ㄺ, ㄻ, ㄼ, ㄽ, ㄾ, ㄿ, ㅀ, ㅄ digráfok csak szótag végén helyezkedhetnek el és kiejtésük szerint írandók át.
| Következő kezdőgyök | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ㅇ1 | ㄱ k |
ㄴ n |
ㄷ t |
ㄹ (r) |
ㅁ m |
ㅂ p |
ㅅ2 s |
ㅈ ch |
ㅊ ch' |
ㅋ k' |
ㅌ t' |
ㅍ p' |
ㅎ h | ||
| Előző véggyök | ㄱ k | g | kk | ngn | kt | ngn(D)/ngr(É) | ngm | kp | ks | kch | kch' | kk' | kt' | kp' | kh |
| ㄴ n | n | n'g | nn | nd | ll/nn | nm | nb | ns | nj | nch' | nk' | nt' | np' | nh | |
| ㄷ t | d | tk | nn | tt | nn(D)/ll(É) | nm | tp | ss | tch | tch' | tk' | tt' | tp' | th | |
| ㄹ l | r | lg | ll/nn | ld3 | ll | lm | lb | ls | lj3 | lch' | lk' | lt' | lp' | rh | |
| ㅁ m | m | mg | mn | md | mn(D)/mr(É) | mm | mb | ms | mj | mch' | mk' | mt' | mp' | mh | |
| ㅂ p | b | pk | mn | pt | mn(D)/mr(É) | mm | pp | ps | pch | pch' | pk' | pt' | pp' | ph | |
| ㅇ ng | ng | ngg | ngn | ngd | ngn(D)/ngr(É) | ngm | ngb | ngs | ngj | ngch' | ngk' | ngt' | ngp' | ngh | |
- 1. A ㅇ magánhangzóknál a szókezdő mássalhangzó hiányát jelöli.
- 2. A 쉬 átírása shwi.
- 3. Sino-koreai szavakban, lt illetve lch.
- D: Dél-Koreában, É: Észak-Koreában
A ㄱ, ㄷ, ㅂ, és ㅈ betűk átírása zöngés ejtéskor g, d, b és j; egyéb pozícióban k, t, p és ch, ez a kiejtési szabály felülírja a fenti táblázatot.
Példák
[szerkesztés]- Zöngétlen vagy zöngés mássalhangzók
- 가구 kagu
- 등대 tŭngdae
- 반복 panbok
- 주장 chujang
- A ㅇ betűt nem veszik figyelembe átíráskor, mivel csak a mássalhangzó hiányát jelöli.
- 국어 (ejtése: 구거) kugŏ (nem kukŏ)
- 믿음 (ejtése: 미듬) midŭm (nem mitŭm)
- 법인 (ejtése: 버빈) pŏbin (nem pŏpin)
- 필요 (ejtése: 피료) p'iryo (nem p'ilyo)
- r vs. l
- r
- Magánhangzók között: 가로 karo, 필요 p'iryo
- Szótagkezdő ㅎ h előtt: 발해 Parhae, 실험 sirhŏm
- l
- Mássalhangzó előtt (kivéve szótagkezdő ㅎ h előtt), szavak végén: 날개 nalgae, 구별 kubyŏl, 결말 kyŏlmal
- Az ㄹㄹ átírása ll: 빨리 ppalli, 저절로 chŏjŏllo
- r
- Hasonulások
- 연락 (ejtése: 열락) yŏllak
- 독립 (ejtése: 동닙) tongnip
- 법률 (ejtése: 범뉼) pŏmnyul
- 않다 (ejtése: 안타) ant’a
- 맞히다 (ejtése: 마치다) mach’ida
- Palatalizáció
- 미닫이 (ejtése: 미다지) midaji
- 같이 (ejtése: 가치) kach’i
- 굳히다 (ejtése: 구치다) kuch’ida
Kivételek
[szerkesztés]- Az egymás után következő -ㄱㅎ-, -ㄷㅎ- (amennyiben nincs palatalizáció)/-ㅅㅎ-, -ㅂㅎ- betűk átírása kh, th, ph, bár a kiejtésük ㅋ (k’), ㅌ (t’), ㅍ (p’).
- 속히 sokhi (ejtése: 소키)
- 못하다 mothada (ejtése: 모타다)
- 곱하기 kophagi (ejtése: 고파기)
- Amikor egy egyszerű mássalhangzó (ㄱ, ㄷ, ㅂ, ㅅ, ㅈ) szó közepén megkettőződik (ㄲ, ㄸ, ㅃ, ㅆ, or ㅉ), akkor az átírása k, t, p, s, ch lesz, bár a kiejtésük megegyezik a ㄲ (kk), ㄸ (tt), ㅃ (pp), ㅆ (ss), ㅉ (tch) mássalhangzókéval.
- 태권도 (ejtése: 태꿘도) t'aekwŏndo
- 손등 (ejtése: 손뜽) sontŭng
- 문법 (ejtése: 문뻡) munpŏp
- 국수 (ejtése: 국쑤) kuksu
- 한자 (漢字, ejtése: 한짜) hancha
Észak-koreai változat
[szerkesztés]Észak-Koreában a rendszer módosított változatát használják. A hehezetes mássalhangzók jelölésére nem aposztrófot használnak, hanem egy h betűt.[8] Például a 평성 észak-koreai átírása Phyŏngsŏng, az eredeti pedig P'yŏngsŏng.
Ugyanakkor a ㅊ betűt ch-val írják át, nem chh-val, a ㅈ átírására pedig a j betűt alkalmazzák.[8] Például a 주체 átírása juche és nem chuch’e.
- A ㅉ átírása jj (például: 쪽발이 jjokpari).
- Az ㄹㄹ átírása lr (például: 빨리 ppalri).
- Az ㄹㅎ átírása lh és nem rh (például: 발해 palhae).
- Amikor az ㄹ ejtése ㄴ (például: 목란), az eredeti rendszer n-nel írja át (Mongnan). Az észak-koreai változat megtartja az r-t (Mongran).
- Az ㅇㅇ és ㄴㄱ találkozásakor kötőjelet használnak. Például a 강인 átírása kang-in, az 인기 átírása pedig in-gi.
- Ha az ng-t y vagy w követi, nem használatos a kötőjel (평양 Phyŏngyang; 강원 Kangwŏn).
Az észak-koreai átírásban a személyneveket nem kötőjellel írják, hanem minden szótagot külön, nagybetűvel, például: Kim Il Sung.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lee, Sang-il (2003). „On Korean Romanization”. The Korean Language in America 8, 407–421. o, Kiadó: via JSTOR.
- ↑ Tables of the McCune-Reischauer System for the Romanization of Korean. Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland. Korea Branch, 121. o. (1961)
- ↑ Jae Jung Song. The Korean Language: Structure, Use and Context. Routledge, 87. o. (2006). ISBN 9781134335893
- ↑ a b Ministry of Culture & Tourism: The Revised Romanization of Korean, 2000. July. [2007. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 9.)
- ↑ Working Paper No. 46. UNGEGN . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
- ↑ REPORT ON THE CURRENT STATUS OF UNITED NATIONS ROMANIZATION SYSTEMS FOR GEOGRAPHICAL NAMES: Korean. UNGEGN Working Group on Romanization Systems, 2013. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
- ↑ Archived copy. [2015. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.) page 13
- ↑ a b Tertitskiy, Fyodor. „Words, words: North and South Korea's differing romanization”, NKNews.org, 2017. november 21. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
- ↑ Sweeney, John. North Korea Undercover: Inside the World's Most Secret State. London: Bantam Press, 11. o. (2013). ISBN 978-1-4481-7094-4
Források
[szerkesztés]- George M. McCune, Edwin O. Reischauer. The Romanization of the Korean Language [archivált változat]. The Korea Branch of the Royal Asiatic Society (1939). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 31. [archiválás ideje: 2007. június 29.]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a McCune–Reischauer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
