Ezüst-nitrát

Ezüst-nitrát
IUPAC-név	ezüst-nitrát
Más nevek	lápisz, pokolkő
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7761-88-8
EINECS-szám	231-853-9
ATC kód	D08AL01
Gyógyszer szabadnév	silver nitrate
Gyógyszerkönyvi név	Argenti nitras
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	AgNO3
Moláris tömeg	169,87 g/mol
Megjelenés	színtelen, nem higroszkópos kristályos só
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	4,35 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont	212 °C
Forráspont	444 °C
Oldhatóság (vízben)	2160 g/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	romboéderes
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−123 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	99,6 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás	Maró hatású (C) Környezetre ártalmas (N)
EU Index	047-001-00-2
R mondatok	R34, R50/53
S mondatok	S26, S45, S60, S61
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	az ezüst vegyületei
Azonos anion	nitrátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ezüst-nitrát (pokolkő) az ezüst salétromsavval alkotott sója. Képlete AgNO₃. Színtelen, kristályos vegyület, vízben oldódik. Vízoldhatósága különösen magasabb hőmérsékleten nagyon jó. Metanolban, etanolban és glicerinben is feloldódik. Vizes oldata semleges (vagy csak alig savas) kémhatású. Nem higroszkópos, eltartható tiszta levegőn anélkül, hogy változna.

Kémiai tulajdonságai

Az ezüst-nitrát fekete nyomot hagy a bőrön

Fény vagy szerves anyagok hatására könnyen redukálódik. Felhalmozódik a bőrben és a nyálkahártyákban. Bőrre kerülve a bőrön fekete foltot hagy, ennek oka az, hogy az ezüst-nitrát redukálódik és fémezüst válik ki. Égeti és összehúzza a bőrt, akár gyulladásos betegségeket is okozhat. Hasonlóan redukálódik más szerves anyagok (például papír, szövet) felületén is. Oxidáló, maró hatású anyag tömény állapotban. Magasabb hőmérsékleten hidrogén vagy foszfor hatására fémezüstté redukálódik. Klór hatására ezüst-kloriddá és ezüst-kloráttá, bróm hatására ezüst-bromiddá és ezüst-bromáttá alakul. Kénnel melegítve ezüst-szulfiddá alakítható. A kén-hidrogén a vegyület vizes oldatából fekete ezüst-szulfidot szabadít fel. Vizes oldatából sósav hatására fehér csapadék, ezüst-klorid válik ki. Az ezüstnél negatívabb fémek (például réz, vas, cink, alumínium) hatására ezüst válik ki belőle. Vizes oldatából higany hatására ezüstamalgám válik ki tűk alakjában. Redukáló hatású anyagok, például szőlőcukor, formaldehid a vegyület ammóniás oldatát redukálják, ezüstöt szabadítanak fel belőle, az ezüst ekkor az edény falán válik ki tükörként. Kettős sókat képez az ezüst halogenidjeivel és az alkálifémek nitrátjaival.

Előállítása

Az ezüst-nitrátot ezüst salétromsavban való feloldásával állítják elő.

$\mathrm {2\ Ag+4\ HNO_{3}\rightarrow 2\ AgNO_{3}+2\ H_{2}O+2\ NO_{2}}$

Olvasztott ezüst-nitrát (pokolkő) előállítására megolvasztják az ezüst-nitrát kristályait, és vékony rudakba öntik. Maró hatását azzal szokás csökkenteni, hogy az ezüst-nitrátot 66,7% kálium-nitráttal olvasztják össze. A kálium-nitrátot tartalmazó ezüst-nitrát-rudacskák kevésbé törékenyek, mint a tisztán ezüst-nitrátot tartalmazók.

Felhasználása

Az ezüstvegyületek túlnyomó részét ezüst-nitrátból állítják elő olcsósága, és előnyös tulajdonságai miatt - vízoldható, és nem higroszkópos. Az orvosi gyakorlatban (többnyire kálium-nitráttal összeolvasztva) rudacskák formájában edzőszerként és szemölcsök leégetésére használták. Laboratóriumokban halogén- és cianidionok kimutatására, és mennyiségük meghatározására használható.

Tükrök előállítására is használják.

Források

• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret