Harisnya forrásának megtekintése

[[Fájl:Fun socks.png|bélyegkép|200px|Zokni]]
[[Fájl:Bronzenylons.jpg|bélyegkép|200px|Női finomharisnya]]

A '''harisnya''' egy [[Ruházat|ruhadarab]], amelynek célja a [[Láb (testrész) |lábfej]] és a termék kivitelétől függő magasságig a [[lábszár]] öltöztetése és védelme. Ennek megfelelően esztétikai és funkcionális szerepe van, és kivitelét egyrészt a mindenkori [[divat]], másrészt a betöltendő védelmi illetve [[egészségügy]]i szerep határozza meg. Sokféleségét még annak is köszönheti, hogy megjelenése, viselési kényelme, tartóssága függ az előállítás módjától is.

A harisnya rövidebb szárú változata a '''zokni''' (eredetileg a [[Német nyelv|német]] ''Socke'' szó átvétele).

A Magyar Értelmező Kéziszótár<ref>Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978</ref> meghatározásai szerint:

* ''harisnya:'' a lábra simuló, térden felül érő kötött páros ruhadarab;
* ''térdharisnya:'' a térd aljáig érő harisnya;
* ''harisnyanadrág:'' nadrág és harisnya kombinációjából álló ruhadarab;
* ''zokni:'' térden alul, bokán felül érő rövid harisnya;
* ''bokazokni:'' a bokánál nem sokkal feljebb érő zokni;
* ''titokzokni:'' a cipőből ki sem látszó, vékony zokni.

Megemlítendő még a ''lábtyű'' is, amely a kesztyűhöz hasonló ötujjas harisnya vagy zokni.<ref group="Megj.">Lásd bővebben a ''[[kötött kesztyű]]'' szócikkben.</ref>

A „harisnya” a magyar köznapi szóhasználatban ma gyakorlatilag a női finomharisnyát jelenti, azaz azt a harisnyatípust, amely nagyon vékony, ma már kizárólag szintetikus [[filamentfonal]]ból (általában [[poliamid]]ból, azaz [[nylon]]ból, esetleg rugalmas [[elasztánfonal]] hozzáadásával) készül. A [[textilipar]]i szaknyelvben azonban a „harisnya” általánosabb fogalom, a „[[harisnyagyártás]]”, „[[harisnyakötőgép]]”, „harisnyaipar” stb. magában foglalja a harisnyák, zoknik, sőt a harisnyanadrágok előállítását, illetve az ezekhez szükséges gépeket és eljárásokat egyaránt. A különböző harisnyák és zoknik a kötőipar legfontosabb, legnagyobb mennyiségben előállított termékei közé tartoznak.

== Történeti áttekintés ==

Nyilvánvaló, hogy az emberek már az ősidőkben is védték a lábukat.<ref>Der Strumpf. CIBA-Rundschau Nr. 115, 1954. június</ref> Az egyiptomi ásatások során előkerült egy i. sz. [[2. század]]ból származó zokni és egy, az [[5. század|5 ]]– [[6. század]]ból származó [[Koptok|kopt]] zokni; mindkettő [[gyapjú]]ból készült és jellegzetességük, hogy a lábujjaknál kettéválnak, hogy lehetővé tegyék a saruszíj beillesztését.<ref>Norbury, J.: A Note on Knitting and Knitted Fabrics. ''In:'' A History of Technology III. Oxford, 1957</ref> A [[sumerek]] a lábszárukat és lábfejüket bőrtalppal összedolgozott [[kelme|textilkelmével]] borították. Az ókori [[Ókori Róma|rómaiak]] és [[görögök]] gyapjúból vagy [[pamut]]ból készült szalagokat tekertek a lábszárukra (tibiales), amit bőrszalaggal rögzítettek. A lábszárat és a lábfejet egyaránt fedő ruhadarab későbbi eredetű. Egy milánói templom [[5. század]]ból származó [[mozaik]]ján már látható ilyen viselet, amit azonban akkoriban csak magas rangú [[egyházi személyiség]]ek hordtak. A [[középkor]]ban az előkelőségek a lábukon [[len]]vászonból, később [[selyem]]damasztból, [[brokát]]ból való, szabással és varrással készült ruhadarabot hordtak. A [[12. század|12.]]–[[13. század]]ban Közép-Európában férfiharisnyaként a comb felett az alsónadrág szerepét betöltő kelmetekercshez (berche) rögzítve viselték, 1500 táján ebből alakult ki az a ruhadarab, amit a [[harisnyanadrág]] ősének tekinthetünk.

A mai értelemben vett harisnya története a középkorban kezdődik. A nemesek a [[14. század]]ban kezdtek harisnyát hordani, ez akkor selyemből készült. Ekkor említik először a női harisnyát is, ami azonban abban az időben még a férfiszemek elől rejtegetett ruhadarab volt, amit nem tehettek ki közszemlére. A férfiak harisnyái azonban a [[reneszánsz]] idején már a gazdagság jelképeivé váltak, amiket [[pamut]]ból, [[gyapjú]]ból, [[selyem]]ből, [[angóra|angórából]] készítettek és változatos színekben viseltek, sokszor [[hímzés]]sel is díszítettek. A kötés – amit akkor még kézzel végeztek – igen alkalmasnak bizonyult ezeknek a harisnyáknak a készítésére, minthogy a kötött kelme rugalmas szerkezeténél fogva nagyon jól illeszkedhet a lábfej és a lábszár formájára.

A kézi kötéssel, egy darabból készült termék, amit már a mai értelemben is harisnyának lehet nevezni, a [[16. század]]ban jelent meg Európában.<ref name=autogenerated1>Felkin, William: Machine-wrought hosiery and lace manufacturers. Burt Franklin, New York, 1967</ref><ref>A. Latour: Zur Entwicklung der Strumpfwirkerei. ''In:'' Der Strumpf. CIBA-Rundschau Nr. 115, 1954. június</ref> A feljegyzések szerint [[1519]]-ben az angliai [[Nottingham]]ben már készítettek kötött harisnyát. [[VIII. Henrik angol király]] 1539 körül Velencében vagy Milánóban kötött selyemharisnyát kapott ajándékba. Londonban [[1564]]-ben jelent meg az első harisnyakötő mester. A termékeket férfiak készítették. Az ezzel foglalkozó [[céh]]ekbe tömörült mestereknek szigorú szakmai szabályok szerint kellett dolgozniuk. A megkötött terméket [[kallózás|kallózták]], [[bolyhozás|bolyhozták]], majd simára nyírták. A kikészítés módja vidékenként is különbözött. Volt például a [[17. század]]ban olyan [[svájc]]i szokás, hogy a harisnyát krétával dörzsölték be, hogy még fehérebb legyen. Az osztrák harisnyakötők pedig dörzsöléssel ezüstösen csillogóvá tették a harisnyát azért, hogy fényét emeljék, még kréta- és szénporral is telítették. A 16–18. században a felsőbb körökben általában fehér, díszes selyemharisnyák voltak divatban, egyébként pedig gyapjúharisnyát hordtak az emberek.

[[1589]]-ben találta fel [[William Lee]] a [[kötőgép]]et,<ref name=autogenerated1 /><ref>{{cite journal|url=http://www.lazarky.hu/08pub/MT2002_5.pdf|author=Lázár Károly|title=Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban|journal=Magyar Textiltechnika|volume=55|year=2002|issue=5|pages=153–160|accessdate=2015-09-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305140641/http://www.lazarky.hu/08pub/MT2002_5.pdf|archivedate=2016-03-05}}</ref> amivel a korábban csak kézzel kötött harisnyák készítésének gépesítése volt a célja. Gépével hatszor olyan gyorsan készült el a harisnya, mint kézi kötéssel. Minthogy találmányát Angliában nem tudta hivatalosan elismertetni és a kézzel dolgozó harisnyakötők is ellenségesen fogadták, [[Franciaország]]ba települt át és [[1612]]-ben ott alapított harisnyakészítő üzemet. Halála után gépeit Lee testvére visszaszállította Angliába és miután szerkezetileg is tökéletesítette őket, neki már sikerült harisnyaüzemet létrehoznia.

[[Fájl:Lee-gép.jpg|bélyegkép|200px|Munka egy kötőszéken 1820 körül (Museum of Technology, Leicester)]]

Angliában nagy ütemben bővült a gépi harisnyagyártás és a londoni harisnyaipari munkások a 17. században már megalapították szakszervezetüket is. [[1657]]-ben [[Oliver Cromwell|Cromwell]] privilégiumot adott a londoni harisnyakötőknek. Az [[1660-as évek]]ben megkezdődött a gépek számának rohamos emelkedése: míg 1660-ban még csak 1000 db körül volt, számuk 1730-ra mintegy 8000-re, 1800-ra 20 ezerre, 1850-re pedig már 45 ezerre nőtt. [[1866]]-ban 150 ezerre becsülték azoknak a számát, akik a harisnyaiparban dolgoztak Angliában.<ref>Stephen C. Wallwork: From domestic to factory industry: hosiery statistics and their interpretation. ''In:'' Four centuries of machine knitting. Leicester, 1989</ref> Ezek a gépek még mind emberi erővel – kézzel és lábbal – működtetett szerkezetek voltak, tulajdonképpen „kötőszéknek” lehet nevezni őket.

A korábban gyapjúból kötött harisnyákat hamar felváltották a pamutharisnyák, amit az tett lehetővé, hogy az országba egyre több pamut áramlott be a kelet-indiai gyarmatról. Megkezdődött a Lee-féle gépkonstrukció tökéletesítése is, egyre-másra jelentek meg azok az újabb szerkezetek és technikai megoldások, amelyekkel nagyobb teljesítményt és nagyobb mintázási lehetőségeket lehetett elérni a harisnyakészítésben. A [[1870-es évek|18. század 70-es éveiben]] Derby grófságban a harisnyakötők már érdekképviseleti szervezetet alapítottak. Jóllehet a 19. század elején a [[géprombolók]] (ludditák) a kötőgépeket sem kímélték, a fejlődést nem tudták megállítani. A század közepén már nagy harisnyagyártó vállalatok alakultak Angliában, amelyek a kötőgépek háromnegyedét birtokolták. Ezekben a gyárakban napi 15–17 órát dolgoztak a kötők a gépeken, igen alacsony bérekért. A gépállomány egynegyede céhekbe tömörült mesterek munkaeszköze volt, akik magas bérleti díjat fizettek értük olyan vállalkozóknak, akik éppen e célból vásároltak ilyen gépeket. Ez a bérleti rendszer csak a [[1970-es évek|19. század 70-es éveiben]] szűnt meg. Ekkorra a gyárakban a harisnyák tömeggyártása az egyre korszerűsödő berendezéseken már olyan méreteket öltött, amivel a céhek nem tudtak versenyezni.

Skóciában az [[1680-as évek]]ben jelent meg a Lee-féle kötőgép.<ref>Clifford Gulvin: Three centuries of knitting in Scotland. In: Four centuries of machine knitting. Leicester, 1989</ref>

[[Fájl:François Clouet 004.jpg|bélyegkép|200px|IX. Károly francia király (1560-1574) harisnyás képe (François Clouet festménye - Kunsthistorisches Museum, Bécs)]]

Angliából tilos volt harisnyát exportálni Franciaországba, ezért [[Jean-Baptiste Colbert|Colbert]] kezdeményezésére, William Lee gépének mintájára, Franciaország saját maga rendezkedett be ilyen gépek készítésére.<ref>David J. Spencer: Knitting technology. Pergamon Press, London, 1983</ref> Ebben nagy segítségükre volt [[Jean-Claude Hindret]] Angliából kicsempészett precíz rajza a Lee-féle gépről, amely a berendezés első, [[1656]]-ból fennmaradt ábrázolása. Hindret ezért privilégiumot kapott arra, hogy Párizsban és más városokban kötő céheket alapítson. 1666-ban Hindret már egy hatalmas épületet építtetett gyárának, ahol 200 kötőgépen gyártottak selyemharisnyákat. Hindret a gyárépületben egy szakiskolát is létrehozott. A harisnyagyártás ezután gyorsan elterjedt az országban. Eleinte megpróbálták csak néhány városra korlátozni a gyártás megtelepítését, de [[1762]]-re már mindenütt megengedték ezzel foglalkozó céhek alapítását, akik selyemből, pamutból és gyapjúból készítették termékeiket. A franciaországi harisnyagyártás jelentőségét mutatja, hogy még a 18. század 70-es éveiben megjelent [[Encyclopédie|Nagy Francia Enciklopédia]] is részletesen ismerteti a Lee-féle kötőgép szerkezetét, működését.

Németországba a [[17. század]] elején, a [[hugenották]] betelepedésével jutott el a harisnyagyártás. Berlinben [[1690]]-ben telepedett le először egy harisnyakészítő család, [[1716]]-ban pedig [[Weimar]]ban egy nagy hugenotta kolónia létesített harisnyagyártó üzemet. [[1724]]-ben ez az üzem már 316 géppel dolgozott. Hasonlóképpen fejlődött a harisnyaipar [[Apolda|Apoldában]], [[Baden-Württemberg|Württenbergben]], [[Szászország]]ban is. A [[19. század]]ban alakult ki a ma is híres német kötőgépgyártó ipar.

[[Oroszország]]ban a [[18. század]] elején már lehetett kötőgép, sőt tűkészítés is, mert [[I. Péter orosz cár|I. Péter]] [[1718]]-ban rendeletet adott ki, amely megtiltotta a tűk külföldről történő behozatalát. [[Szentpétervár]]ott [[1758]]-ban alapították az első harisnyagyárat, itt saját maguk állították elő a gépekhez szükséges horgastűket is.<ref>…И крючковых иглах. Текстильная Промышленность, 1985. 7. sz.</ref>

=== Harisnyagyártás Magyarországon ===

[[Fájl:Harisnyakötöde.jpg|bélyegkép|200px|Korszerű harisnyakötő üzem 2004-ben]]

Magyarországon [[1881]]-től kezdődően sorra hozták meg azokat az iparpártoló törvényeket, amelyek különböző kedvezményeket biztosítottak az új vállalkozásoknak. Az [[1899]]-ben meghozott harmadik iparpártoló törvény épp a textilipar fejlesztését tűzte ki fő célul. (Ez az iparág annyira fejletlen volt hazánkban, hogy 1900-ban a fogyasztásnak csak 14,4%-át termelte.) Ennek hatására a [[20. század]] első évtizedében 198 textilgyár alakult.

[[1894]]-ben [[Gyula (Magyarország)|Gyulán]] már működött egy kis harisnyakötő üzem 36 fővel.<ref>Dr. Czeglédi Imre: A Gyulai Harisnyagyár 75 éve. Gyula, 1975.</ref> [[1900]]-ban itt egy második gyár is létesült (Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-Gyár Rt.), 70 munkással és 60 géppel, harisnyák készítésére. A gyulai gyár [[1907]]-ben [[Temesvár]]ott leányvállalatot alapított és a következő évben 150 harisnyakötőgéppel ez a gyár is megkezdte a termelését. A cég két gyárában ekkor több mint 800 ember dolgozott és ezzel a Monarchia legnagyobb harisnyagyárává nőtte ki magát.

[[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1902]] őszén Schwarcz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője alapított harisnyagyárat.<ref>[http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=bekescsabaregenegyeb A békéscsabai Excelsior Harisnyagyár története]{{Halott link|url=http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=bekescsabaregenegyeb |date=2022-05 }}</ref> Az alapításkor vállalta, hogy üzeme az első évben 30-40, a következő évben 60-80 munkásnőnek biztosít állandó munkát, de alighogy elkezdődött a termelés, a gyárban munkahiány mutatkozott. A megrendelések elmaradása miatt csökkent a munkásnők keresete, akik emiatt [[sztrájk]]olni kényszerültek. Az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Egyévi működés után a harisnyagyár megszűnt, a gyárat elárverezték. Az üzem 44 kötőgépéből a Deutsch testvérek békéscsabai cége is vásárolt, majd a Gyulai Kötött- és Szövöttáru Rt.-vel közös fiókgyárat létesítettek és harisnyagyártásra rendezkedtek be. A kezdeti nehézségek után a belföldi piacon elismertek voltak az ''Excelsior'' márkájú, pamutból és selyemből készült férfi-, női és gyermekharisnyák. Az [[államosítás]] után az üzem a Textilfeldolgozó Ktsz kötő részlegeként működött a megszűnéséig.

[[Budapest]]en is számos harisnyagyártó üzem működött,<ref>{{MNL|11|471–472}} ''(kötőipar'' címszó)</ref> közöttük különösen jó neve volt az [[1920]]-ban létesített Viktória és az [[1924]]-ben alapított Guttmann és Fekete (GFB) harisnyagyárnak. Ezeket a vállalatokat az [[1949]]. évi államosítások után részben megszüntették, részben az [[1951]]-ben alapított Budapesti Harisnyagyárban vonták össze, amelyhez a vidéki harisnyagyárak zömét is hozzácsatolták (például a gyulai gyárat is). Bár az így hatalmasra duzzadt [[Budapesti Harisnyagyár]] korábbi formájában ma már nem létezik, részben egyes részegységei kiválásával és újbóli önállósodásával, részben gépparkjának kisvállalkozásokhoz történt „szétszóródásával” ma nagyon sok kis- és közepes méretű vállalkozás működik az országban, amelyek a harisnyák, de főleg a zoknik legkülönbözőbb fajtáit gyártják, köztük a legkorszerűbb típusokat is. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ezekben ma évente mintegy 8 millió pár harisnyát, zoknit és harisnyanadrágot állítanak elő. A hazai szükséglet igen jelentős része importból származik.

Az eredeti Lee-féle konstrukció a [[17. század]] folyamán számos módosításon, tökéletesítésen ment át, de felépítését és működési elvét tekintve a kötőgép sokáig változatlan maradt. A harisnyakötés technikai fejlődése a [[18. század|18]]–[[19. század]]ban gyorsult fel, majd a [[20. század]]ban elérte jelenlegi igen magas műszaki színvonalát, egyúttal fontos divatcikké is téve a harisnyát és zoknit.

== A harisnya formai kialakítása ==

[[Fájl:Zokni3a.jpg|bélyegkép|200px|A zokni részei]]
A harisnyák és zoknik felépítésében közös, hogy ''négy jól megkülönböztethető részből'' állnak:

* a szárból, amelynek felső részén szegélyt alakítanak ki,
* a sarokból,
* a lábfejből és
* az orrhegyből.

=== Általános gyártásmenet ===
A harisnyákat és zoknikat régebben síkban kiterítve, síkhurkológépen ([[William Cotton|cotton-gépen]]) készítették, ma már azonban szinte kizárólag körkötőgépeket használnak erre a célra, amelyeken cső alakban készülnek el. A gyártásmenet részleteit lásd a ''[[Harisnyagyártás]]'' szócikkben.

A gyártás fő műveletei a következők:

* kötés,
* síkban kiterítve készült terméknél: hosszanti összevarrás,
* körkötött terméknél: orrlezárás,
* ha nyers fonalból készül a termék: színezés, majd szárítás; ha színes fonalból készül, akkor ez természetszerűleg elmarad,
* formázás,
* minőség-ellenőrzés, párosítás,
* csomagolás.

== A harisnya- és zoknigyártás korszerű nyersanyagai ==

A női finomharisnyákat manapság már kizárólag poliamid filamentfonalból (nylon) készítik.<ref group="Megj.">Számos más termékhez hasonlóan a harisnyagyártás kapcsán is felmerült már az a közkeletű vád, hogy az anyagukat szándékosan készítik kevésbé tartósra. ''A "Villanykörte-összeesküvés"'' című dokumentumfilm (lásd a ''14'' sz. forrást) állítása szerint 1940-ben a DuPont kémiai nagyvállalat kifejlesztett egy kiemelkedően erős harisnyát, amelyet végül mégsem kezdtek el nagyüzemben gyártani, mert túl tartósnak bizonyult, és ezért nem tudtak belőle sokat eladni. Így a terméket állítólag újratervezték, és kevésbé tartós formában kezdték el gyártani. A dokumentumfilm következtetése szerint e példában jól látható módon válik szét a mérnöki és a gazdasági racionalitás, és utóbbi felülírja az előbbit. Így olyan termékhez jutunk, amely gazdaságilag jó, mert többet lehet belőle eladni, viszont növeli a hulladék mennyiséget, és a társadalom tagjait szükségtelen fogyasztásra kényszeríti.</ref><ref>{{citeweb|url=https://www.youtube.com/watch?v=aM2SoPr9I7k|title=A Villanykörte összeesküvés - A Tervezett Elavulás története|publisher=YouTube|date=2011-6-18|accessdate=2011-10-7}} (A harisnyáról szóló rész 26.45-től látható.)</ref> (A ''filamentfonal'' a [[Selyem|hernyóselyemhez]] hasonlóan gyakorlatilag végtelen hosszúságú – tehát nem rövid szálakból font – fonal.) Annak érdekében, hogy a harisnya minél rugalmasabb legyen, az alapfonal mellé kiegészítésképpen gyakran gumirugalmas szintetikus (poliuretán alapanyagú) fonal, ún. ''elasztánfonalat''<ref group="Megj.">Ennek a fonalfajtának a neve az amerikai angolban „spandex”. Európában a szabványos elnevezés: „elasztán”. Használják még a ma már nem szabványos, de régebben elterjedt „elasztomer” kifejezést is.</ref> is bekötnek. Egy másik szokásos eljárásnál a rugalmasságot speciális eljárással (amit ''terjedelmesítésnek'' vagy ''texturálásnak'' neveznek) hullámossá, kuszálttá tett poliamidfonal (ún. ''kreppnylon'') használatával érik el. Különösen exkluzív célra fényes fonalból készítik a harisnyát, amely a lábon nagyon mutatósan csillog. Az ''„üvegnylon”'' harisnya rendkívül vékony, fényes, áttetsző poliamidfonalból, sarok- és orrerősítés nélkül készül, amely alatt a körömlakk is jól látható.

A női finomharisnyákat alkotó poliamidfonalak finomságát – amit a csomagoláson általában feltüntetnek – „den” vagy „dtex” jelöli.<ref group="Megj.">Lásd bővebben a ''[[Fonal]]'' szócikkben.</ref> Minél kisebb ez a szám, annál vékonyabb fonalból készült a termék. A „den” mellett álló szám azt jelenti, hogy az adott fonalból 9000 méter hosszú szakasz hány gramm tömegű. A „dtex” esetében ugyanez 10&nbsp;000 méterre vonatkozik. A legfinomabb harisnyafonal ez idő szerint 9 dtex (8 den) finomságú,<ref>{{Cite web |url=http://www.harisnyadiszkont.hu/component/page,shop.product_details/flypage,shop.flypage/product_id,2514/category_id,139738/manufacturer_id,0/option,com_virtuemart/Itemid,189/ |title=8 den finomságú harisnyanadrág |accessdate=2009-04-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090416204150/http://www.harisnyadiszkont.hu/component/page,shop.product_details/flypage,shop.flypage/product_id,2514/category_id,139738/manufacturer_id,0/option,com_virtuemart/Itemid,189/ |archivedate=2009-04-16 }}</ref> ami mintegy 0,02‑0,03&nbsp;mm fonalátmérőnek felel meg. Szokásos még a 22 dtex (20 den) vagy a 44 dtex (40 den) finomságú fonal használata is ezeknél a termékeknél. A vastagabb fonalból készült harisnya erősebb, tartósabb, de kevésbé „exkluzív”.

A zoknikat leggyakrabban pamut-, gyapjú vagy poliakrilnitril-fonalból gyártják. A gyártáshoz nagyon gyakran használnak színes fonalakat különböző mintahatások elérésére. A cipő illetve a lábujjköröm koptató hatásának legjobban kitett helyeken, a saroknál és az orrhegynél erősítő fonalat is bekötnek, ez általában poliamid filamentfonal. (A sokszor viselt zoknikon az alapfonal – főleg a sarkán – előbb-utóbb kikopik, de a viszonylag nagyon erős és kopásálló poliamid „háló” megmarad. Lyuk nem keletkezik ugyan, de esztétikailag ez a zokni már elhasználódottnak minősíthető.)

Pamut- és gyapjúzoknik esetében számolni kell azzal, hogy a mosásban többé-kevésbé zsugorodnak („összemennek”). A szintetikus fonalakból (például nylonból) készült termékeknél ez nem fordul elő, mert a formázás során olyan hőkezelést kapnak, ami rögzíti a méreteiket.

A fonal nyersanyagát a címkén gyakran ‑ bár szabálytalanul ‑ rövidítés formájában tüntetik fel. Szabályosan a teljes elnevezéseket (magyaros írásmódban) kell(ene) használni, de a gyártók és forgalmazók ezt sajnos nem mindig tartják be. A textilipari nyersanyagok elnevezésére és nevük rövidítésére nemzetközileg elfogadott betűkombinációkat használnak.<ref>Terminology
of man-made fibres [http://www.bisfa.org/booklets/Terminology_2006.pdf] {{Wayback|url=http://www.bisfa.org/booklets/Terminology_2006.pdf |date=20110725080308 }}</ref> A harisnyák és zoknik esetében a leggyakoribb rövidítések a következők:

* pamut: CO
* gyapjú: WO
* poliakrilnitril (röviden: akril): PAC
* poliamid (közismert nevén: nylon, nejlon): PA
* elasztán: PUE

Az utóbbi időkben terjednek azok a zoknik, amelyek fonalába ezüst ''nanorészecskéket''<ref group="Megj.">A nanorészecskék molekuláris méretű anyagrészecskék, nagyságrendjük a milliméter milliomod része.</ref> építenek be, annak a felismerésnek a nyomán, hogy az ezüst megakadályozza a baktériumok és gombák megtelepedését, és ezzel megakadályozza a kellemetlen izzadságszag keletkezését.<ref>{{Cite web |url=http://www.best4body.co.uk/index.php?d=best4feet |title=Healthcare & Healing for foot and leg |accessdate=2008-04-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070917040308/http://www.best4body.co.uk/index.php?d=best4feet |archivedate=2007-09-17 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.avid4men.co.uk/nano_tech.htm |title=Nano Silver® Technology |accessdate=2008-04-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080416013315/http://www.avid4men.co.uk/nano_tech.htm |archivedate=2008-04-16 }}</ref> Ez különösen sportzoknik esetében lehet fontos szempont.

==Funkcionális zoknik==
Funkcionális ruházaton olyan [[ruházat]]i termékeket lehet érteni, amelyeket a ruházat iránt hagyományosan támasztott igények teljesítése mellett (az emberi test általános védelme a környezeti hatások ellen, esztétikus megjelenés, divatosság), vagy akár azok egy részének (pl. divatosság) rovására is valamely speciális funkció ellátására is alkalmassá tesznek. Ezek a speciális funkciók általában a munkavégzéssel, sporttal, a szélsőséges körülményekhez, környezeti hatásokhoz való alkalmazkodással, bizonyos veszélyekkel szembeni védelem biztosításával függnek össze.

Egy ruházatban akkor érezzük jól magunkat, ha kényelmes, jó [[ruházatfiziológia]]i tulajdonságokkal rendelkezik. Ebből a szempontból a zoknik és térdharisnyák különösen nagy figyelmet érdemelnek, hiszen lábunk állás és járás, futás közben igen nagy terhelésnek van kitéve: egész testünk terhét viseli, amihez a szokványos ruhadarabokon kívül esetleg még járulékos terhek (az éppen végzett tevékenységhez tartozó szerelvények) is hozzáadódnak. Ugyanakkor a zoknik a cipő belsejében nem vagy csak alig érintkezhetnek a környezettel, így a láb felmelegedését, izzadságát nem tudják elvezetni, hacsak nem úgy alakítják ki őket, hogy erre alkalmasak legyenek. Épp ennek érdekében fejlesztették ki a funkcionális zoknikat és térdharisnyákat.<ref>{{cite web|url=http://www.lazarky.hu/08pub/TF386.pdf|title=Funkcionális zoknik|accessdate=2013-01-04}}</ref>

Ezeket a termékeket mindenekelőtt a sportolók számára készítik, mindig szem előtt tartva a különböző sportágaknak a lábra ható igénybevételét. Ennek megfelelően más-más konstrukciót ajánlanak a futó atlétáknak, a kerékpárosoknak, a golfozóknak, a futballistáknak, a síelőknek, a turistáknak, a hegymászóknak, a vadászoknak stb.<ref>{{citeweb|url=http://x-aces.com/content.aspx?ArticleID=c91bb8d9-194e-4a29-b1ef-1a5c6831fea0|title=Különféle sportokhoz ajánlott funkcionális zoknik|accessdate=2010-10-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110323140943/http://www.x-aces.com/content.aspx?ArticleID=c91bb8d9-194e-4a29-b1ef-1a5c6831fea0|archivedate=2011-03-23}}</ref><ref>{{citeweb|url=http://www.falke-shop.com/de/sport/socks|title=Különféle sportokhoz ajánlott funkcionális zoknik|accessdate=2010-10-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101018030259/http://www.falke-shop.com/de/sport/socks|archivedate=2010-10-18}}</ref>

A funkcionális zokni kialakításánál olyan kelmeszerkezetet kell alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy az izzadságot a fonalak ne tárolják magukban, hanem keletkezésekor azonnal szívják el és továbbítsák a külvilág felé. Erre szolgálnak azok a kelmeszerkezetek, amelyek belül egyáltalán nem nedvszívó polipropilénből, kívül jó nedvszívó képességű [[pamut]]ból vagy [[gyapjú]]ból készülnek, és így a láb sosem érintkezik nedves felülettel. Más típusoknál plüsskötés alkalmazásával sok apró kamrát alakítanak ki a zokni belsejében és járatokat képeznek, amelyeken a nedvesség kijuthat a szabadba. Ismét más gyártók olyan fonalat használnak, amelyek elemi szálai között már eleve üregek, csatornák alakulnak ki és ezek vezetik ki a nedvességet. A szellőzést biztosítja az is, ha áttört mintázatú (nyílásokat tartalmazó) kelmeszerkezetet alkalmaznak a kényes területeken.

Mivel a lábfej, illetve a lábszár a különböző sportágaknál más-más igénybevételnek van kitéve, a zoknik kialakítását ennek figyelembe vételével szerkesztik meg. Vannak olyan funkcionális zoknik, amelyek kialakításánál azt is figyelembe veszik, hogy a két láb alakja nem egyforma (egymásnak mintegy „tükörképei”), tehát nem mindegy, hogy egy-egy speciális kialakítású rész melyik oldalra kerül. Ezeknél külön megjelölik, hogy melyik a jobb illetve bal lábra való zokni.

Bizonyos sportágaknál, mint például a kerékpárosoknál, hosszútáv-futóknál nagy jelentősége van a megfelelő szorítóerőt kifejtő ([[egészségügyi harisnya|kompressziós]]) térdharisnyák viselésének. Ezek, „szivattyúzó” hatásuknál fogva a láb izmainak jobb vérellátását biztosítják és ezáltal nagyobb teljesítmény kifejtésére teszik alkalmassá. Úgy alakítják ki őket, hogy ha a lábfejre kifejtett szorítóerejüket 100%-nak vesszük, ez fölfelé fokozatosan csökken és a lábikránál 70%-ot állítanak be. Egyes kiviteleknél az ilyen térdharisnyákat is kiegészítik légvezető-szellőztető csatornákkal, amelyek révén friss levegő áramolhat közvetlenül a lábra és ez kellemesebb viselési kényelmet biztosít.

== Jegyzetek ==
<references group="Megj." />

== Források ==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
* [http://www.deutsches-strumpfmuseum.de A harisnyagyártás története] {{de}} {{en}}
* [http://harisnya.lap.hu/ Mindenféle a harisnyákról]
* [http://zokni.lap.hu/ Mindenféle a zoknikról]
* [http://www.alexis4u.com/sizechart.htm Harisnyák mérettáblázata] {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20080321174943/http://www.campmor.com/html/shoetosock_size_chart.shtml Zoknik mérettáblázata] {{en}}
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1086.html A harisnya mint népviselet]
* [http://zokni.lap.hu/ Zokni.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.lazarky.hu/08pub/TF314.pdf Fejlesztések a harisnya- és zoknigyártás területén]
* [http://www.lazarky.hu/08pub/CI260-262.pdf Harisnya, zokni, harisnyanadrág]

== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Commonskat|Stockings}}
{{wikiszótár|a|harisnya}}
* [[Harisnyagyártás]]
* [[Harisnyakötőgép]]
* [[Harisnyanadrág]]
* [[Egészségügyi harisnya]]
* [[Csonkharisnya]]
* [[Szemfutás]]
* [[Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja]]
* [[Poszon]]

{{kiemelt}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

[[Kategória:Alsóruházat]]
[[Kategória:Divat]]
[[Kategória:Textilipar]]