A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezője döntött arról, hogy melyik 23 csapat jutott ki a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságra. Németország rendezőként automatikus résztvevő volt.[1] A mérkőzéseket 2023 márciusától 2024 márciusáig játszották.
A selejtezőben az UEFA 53 tagállama vett részt. A selejtező csoportjainak sorsolását 2022. október 9-én tartották Frankfurtban.[2][3]
A selejtező 2023 márciusában kezdődött és 2024 márciusában ért véget. A selejtező csoportjaiból 20 csapat jutott ki az Eb-re. A 2022–2023-as UEFA Nemzetek Ligája csoportköreinek befejezése után az 53 csapatot 10 csoportba sorsolták, melyből 7 darab ötcsapatos, 3 darab hatcsapatos volt. Az UEFA Nemzetek Ligája négyes döntőjébe jutó csapatok ötcsapatos csoportba kerültek. A sorsolást a 2022–2023-as UEFA Nemzetek Ligája csoportkörének befejezése után tartották, 2022. október 9-én.[2]
A selejtező csoportköre 2023 márciusától novemberig tartott. A csoportgyőztesek és a második helyezettek kijutottak az Európa-bajnokságra. A selejtezőket oda-visszavágós körmérkőzéses rendszerben, 2023 márciusában, júniusában, szeptemberében, októberében és novemberében játszották, mindegyik hónapban 2 játéknap volt.[4]
A selejtező csoportkörét követően a maradék három helyet pótselejtezőn döntötték el, amelyre 2024 márciusában került sor. A pótselejtezőre 12 csapat jutott be a 2022–2023-as UEFA Nemzetek Ligája eredményeinek alapján. A csapatokat 3 ágra osztották el, mindegyiken ágon négy csapat szerepelt, mindegyik ágról egy csapat jutott ki az Eb-re. A Nemzetek Ligája A, B és C ligáinak csoportgyőztesei automatikusan pótselejtezős kvótát kaptak a saját ligájuk ágára, kivéve ha a selejtezőből kijutottak az Eb-re. Ha egy csoportgyőztes már kijutott az Eb-re, akkor helyette az ugyanabban a ligában legmagasabban rangsorolt csapat kapta a kvótát. Ha már nem volt elég csapat a ligában, akkor először a D liga legjobb csoportgyőztese kapott kvótát, kivéve ha a selejtezőből kijutott az Eb-re. A maradék kvótákat a Nemzetek Ligája összesített rangsorában soron következő legmagasabban rangsorolt csapatok kapták. Azonban az A, B és C liga csoportgyőztesei nem játszhattak egy magasabb ligában lévő csapattal. Az UEFA az ágak kialakításához fenntartotta a sorsolás lehetőségét is, ha a csapatokat a ligáiktól eltérő ágra kellett helyezni.
A pótselejtező három ága egyenként két elődöntőből és egy döntőből állt (a két elődöntő győztese között). Az 1. helyen rangsorolt csapat a 4. helyen rangsorolt csapattal, a 2. helyen rangsorolt csapat a 3. helyen rangsorolt csapattal mérkőzött, a magasabban rangsorolt csapat játszott hazai pályán. A döntők helyszíneit a két elődöntő párosításából sorsolták. A pótselejtező három ágának három győztese kijutott az Európa-bajnokságra.[5]
Ha két vagy több csapat azonos pontszámmal állt egy csoportban, a sorrendet a következő pontok alapján határozták meg:[5]
több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken;
Ha az 1–3. pontok alapján a csapatok továbbra is azonosan állnak, akkor az 1–3. pontokat újra alkalmazni kell ameddig a sorrend nem dönthető el.[a 1] Ha ez sem dönt, akkor a 5–11. pontok döntenek a sorrendről;
jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen;
több szerzett gól az összes mérkőzésen;
több idegenben szerzett gól az összes mérkőzésen;
több győzelem az összes mérkőzésen;
több idegenben szerzett győzelem az összes mérkőzésen;
alacsonyabb fair play pontszám (1 pont egy sárga lap, 3 pont a két sárga lap utáni piros lap, 3 pont egy azonnali piros lap, 4 pont egy sárga lap utáni azonnali piros lap);
jobb helyezés az UEFA Nemzetek Ligája összesített rangsorában.
Megjegyzés
↑Ha két vagy több csapat azonos pontszámmal áll, akkor az 1–3. pontokat alkalmazzák. Ezt követően több csapatnak eldönthető a sorrendje, de nem biztos, hogy mindegyiknek. Ha például három csapat áll azonos pontszámmal, és az első három pont alapján csak az egyik csapat helyezését lehet eldönteni, akkor a másik kettő még azonosan áll. Ebben az esetben a maradék két csapatra nézve újra az 1. ponttól kezdve kell eldönteni a helyezésüket.
Az összesített rangsorolást a hatodik helyezett csapatok elleni eredmény figyelembe vétele nélkül és a következő pontok alapján határozták meg:[5]
helyezés a csoportban;
magasabb pontszám;
jobb gólkülönbség;
több szerzett gól;
több idegenben szerzett gól;
több győzelem;
több idegenben szerzett győzelem;
alacsonyabb fair play pontszám (1 pont egy sárga lap, 3 pont a két sárga lap utáni piros lap, 3 pont egy azonnali piros lap, 4 pont egy sárga lap utáni azonnali piros lap);
jobb helyezés az UEFA Nemzetek Ligája összesített rangsorában.
A selejtező csoportjainak sorsolását 2022. október 9-én, 12 órától tartották Frankfurtban.[2][6] Az UEFA 55 tagországából 53 vesz részt a selejtezőn. Oroszországot 2022. február 28-án kizárták az UEFA tornáiról az Ukrajna elleni invázió miatt.[7] A házigazda Németország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra.[4]
Az 53 csapatot 6 kalapba sorolták be az alábbi szabályok alapján:[8]
A kiemelés a 2022–2023-as UEFA Nemzetek Ligájaösszesített rangsorolása szerint történt. Az UEFA Nemzetek Ligája egyenes kieséses szakaszának négy résztvevője az UNL kalapba került, és az A–D csoportokba sorsolták, amelyekben öt csapat szerepelt. Ezeknek a csapatoknak 8 mérkőzésük volt, az UEFA Nemzetek Ligája egyenes kieséses szakaszának idején pihenőnaposak voltak 2023 júniusában. Az 1. kalapba került a soron következő hat csapat. (Ha Németország megnyerte volna az NL-csoportját, akkor az UNL kalapban csak három, az 1. kalapban pedig hét csapat lett volna.) A 2., 3., 4. és az 5. kalapban tíz csapat, míg a 6. kalapban a rangsor alján lévő három csapat volt. A csapatokat összesen 10 csoportba sorsolták, melyből hét darab ötcsapatos (A–G) és három darab hatcsapatos (H–J) volt. A sorsolást az UNL kalappal kezdték, majd az 1–6. kalappal folytatták. A csapatok a betűrend szerinti első lehetséges csoportba kerültek. A sorsolás során a következő kritériumok voltak, amelyeket számítógép segítségével tartottak be:[8]
Politikai okok: a következő csapatok politikai okok miatt nem kerülhetnek azonos csoportba: Örményország és Azerbajdzsán; Fehéroroszország és Ukrajna, Gibraltár és Spanyolország; Koszovó és Bosznia-Hercegovina; Koszovó és Szerbia.
Téli helyszínek: a téli hideg időjárás magasabb kockázata miatt legfeljebb kettő csapat kerülhet azonos csoportba a következő csapatokból: Észtország, Fehéroroszország, Feröer, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia.
Túlzott utazás: a földrajzi távolság és az ebből következő hosszú utazás miatt legfeljebb egy párosítás lehet a következőkből:
↑A Belgium–Svédország mérkőzés 1–1-es állásnál a félidőben biztonsági okok miatt félbeszakadt, mert egy brüsszeli terrortámadásban két svéd szurkolót megöltek a mérkőzés előtt.[9] Az UEFA 2023. október 19-én úgy döntött, hogy a mérkőzést nem folytatják és a félidei eredményt véglegesnek nyilvánította.[10]
Azok a csapatok, amelyek az Európa-bajnokság selejtezőjéből nem jutottak ki az Eb-re, a pótselejtezőre szerezhettek részvételi jogot. A Nemzetek Ligája A, B és C ligája egy helyet biztosított a maradék három kiadó helyre. A ligákból az a legjobb négy csapat, amely nem jutott ki az Európa-bajnokságra részt vehetett a pótselejtezőn, melyeket 2024 márciusában játszanak. Elsősorban a ligák csoportgyőztesei játszhattak pótselejtezőt, de ha egy csoportgyőztes már a Eb-selejtezőből kijutott, akkor az adott liga következő legjobb helyezettje kapott helyet. Ha valamelyik ligából kevesebb mint négy csapat nem jutott ki a selejtezőből, akkor először a D liga legjobb csoportgyőztese kapott kvótát, kivéve ha kijutott a selejtezőn, ezt követően a pótselejtezős helyeket a Nemzetek Ligája következő legjobb helyezettjei kapták.
A pótselejtezők sorsolására 2023. november 23-án, közép-európai idő szerint 12:00 órakor került sor az UEFA székhelyén, a svájci Nyonban.[11][12] A sorsolás döntött arról, hogy a nem csoportgyőztes csapatok közül melyik került a ligáiktól eltérő ágra. Három külön sorsolás döntött a két elődöntő győztese között arról, hogy az ágak döntőit hol játsszák.[13]
A speciális sorsolás miatt a pontos procedúrát csak a csoportkör befejezése után véglegesítették. A sorsolás során nem volt semmilyen korlátozás.
A rájátszásba jutott 12 csapat a szabályok alapján három ágra került, a C ligától kezdve az A ligáig:[14][15]
A C ligából négy csapat vehet részt (három csoportgyőztes és egy nem csoportgyőztes), mindannyian a C ágra kerültek.
A B ligából öt csapat vehet részt (két csoportgyőztes és három nem csoportgyőztes), a két csoportgyőztes a B ágra került, míg a két nem csoportgyőztes közül a sorsolás döntötte el, hogy melyik két csapat került szintén a B ágra.
Az A ligából két csapat vehet részt, mindkettő az A ágra került. A B ligából a B ágra ki nem sorsolt nem csoportgyőztes csapat az A ágra került, a legjobb helyezést elért D ligás csoportgyőztessel együtt.
A következő három, nem csoportgyőztes a B ligából (a Nemzetek Ligája-rangsor szerint sorrendben) részt vett a sorsoláson, kettőt a B ágra sorsoltak, míg a maradék csapat az A ágra került:
Az összesített rangsor alapján történt a 2024-es Európa-bajnokság csoportjainak sorsolásához a csapatok kiemelése. A hatodik helyezett elleni eredményeket nem kellett figyelembe venni.[5]
Magyarország
