A három királyság regényes története
| A három királyság regényes története | |
 | |
| A regény 1591-es kiadásának egyik illusztrációja | |
| Szerző | Lo Kuan-csung () |
| Eredeti cím | Szan kuo jen ji () hagyományos kínai: 三國演義 egyszerűsített kínai: 三国演义 |
| Ország | Ming-kori Kína |
| Nyelv | kínai |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 14. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A három királyság regényes története témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A három királyság regényes története a legelsőnek tartott, 120 fejezetes kínai nagyregény, amelynek szerzője a Ming-korban élt Lo Kuan-csung (). A mintegy 200 szereplőt felvonultató mű a három királyság korának nevezett időszak (220–280) politikai és katonai küzdelmeit, valamint az akkori társadalmi ellentéteteket és változásokat mutatja be.
Leírás
[szerkesztés]Az anekdotaszerű történetekből összeállított regény a Cao Cao vezette Vej () (魏) fejedelemség, a Liu Pej () vezette Su () (蜀) fejedelemség és a Szun Csüan () vezette Vu () (吳) fejedelemség közötti politikai és katonai ellentéteket és harcokat ábrázolja. A monumentális regény hatalmas, összetett társadalmi és történelmi hátteret felidézve mutatja be az egykori éles, bonyolult és különleges politikai és katonai konfliktusokat – jelentős hatást gyakorolva a következő nemzedékek politikai, hadászati stratégiai és taktikai vonatkozásban egyaránt.
A regény alapja a 3. században összeállított Három királyság története (Szan kuo cse () 三國志) című történelmi krónika, amelyet Lo Kuan-csung () eleven kifejezési eszközökkel és hadtörténeti hűséggel dolgozott fel. A regény szerzője stratégiai szempontból jelenítette meg a háborúkat (több mint 40 csatát feldolgozva), bemutatva a háttérben rejlő összetett politikai játszmákat, feltárva a győzelem és a vereség okait.
A három királyság regényes történetében a szerző közel 200 hőst szerepeltet, köztük Csu Ko-liang ()ot, Cao Caot, Kuan Jü ()t, Liu Pej ()t és másokat. A kínai hagyományban Csu Ko-liang () a szent főminiszter figurájának megtestesítője. Az emelkedett, magasztos szellemtől átitatott Csu Ko-liang () Su () fejedelemség főminisztereként esküt tett, hogy haláláig küzd az ország ügyeiért. Nagy politikai célja az volt, hogy ismét elhozza a nyugalmat és békét, újra felvirágoztassa az országot. A szerző olyan tehetséges emberként ábrázolta Csu Ko-liang ()ot, aki mindenre képes, még a szél feltámasztására és esőfakasztásra is. A regény egy másik főhőse, Cao Cao szintén rendkívül tehetséges és leleményes, ám ugyanakkor kegyetlen politikai karrierista és összeesküvő. Kuan Jü () bátor vitéz, az igazság és méltányosság legfőbb elve. A népét szerető Liu Pej () barátságosan bánik alattvalóival és kiválóan ért ahhoz, hogy mindenkiből kihozza tehetségének és tudásának legjavát.
A három királyság regényes történetét Kína legrégibb regényének tartják, amely a kínai klasszikus regényirodalom első csúcsa. Máig az egyik legnagyobb hatású, legjelentősebb és legtöbbet idézett alkotás.
A regény magyarul
[szerkesztés]A három királyság regényes történetének sokáig csupán az első hat fejezete volt olvasható magyarul, ami a teljes regénynek pontosan egyhuszad része. Ezt Ecsedy Ildikó ültette át magyarra még a hatvanas években az Európa Könyvkiadó számára, a kiadást elősegítendő mutatványként. A Kiadó azonban végül a fordítására nem adott megrendelést, és azóta sem készült el a teljes mű. Az első hat fejezet Ecsedy-féle fordítása először 1987-ben jelent meg a nagyközönség számára is elérhető formában.
A teljes magyar fordítás tervezett három kötetéből az első 2019-ben, a második 2020-ban, a harmadik 2021-ben jelent meg Három királyság címen (Budapest, Caeta Kiadó, ISBN 978-615-00-7189-3, ISBN 978-615-01-0303-7 és ISBN 978-615-6417-00-8). Ennek fordítója Horváth Olivér Péter és Németh Bálint, az előszót Dr. Salát Gergely írta, a szaklektor Bárdi László volt.
Újabb kiadására 2020-tól az Édesvíz kiadó vállalkozott.
- A három királyság története, 1.; ford. Hegedűs Péter, jegyz. Antóni Csaba; Édesvíz, Budapest, 2020
- 2. ford. Antóni Csaba; 2021
Források
[szerkesztés]- ↑ Ecsedy 1987: A három királyság története [I-VI. fejezet]. Fordította: Ecsedy Ildikó. Budapest, 1987. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, ISBN 963-7256-18-0. 2. jav. kiad. Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Balassi Kiadó, 1997. Történelem és kultúra ISBN 963-506-121-8
- Három királyság I. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2019. Fordította Horváth Olivér Péter és Németh Bálint, az előszót írta Dr. Salát Gergely, lektorálta Dr. Bárdi László. ISBN 978-615-00-7189-3
- Három királyság II. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2020. Fordította Horváth Olivér Péter és Németh Bálint. ISBN 978-615-01-0303-7
- Három királyság III. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2021. Fordította Horváth Olivér Péter és Németh Bálint, az utószót írta Dr. Salát Gergely. ISBN 978-615-6417-00-8
- ↑ Lu 1982: Lu Hsun: A Brief History of Chinese Fiction. Peking, Foreign Languages Press, 1982.
- ↑ Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao () 马积高 – Huang Csün () 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si () 中国古代文学史 („A klasszikus kínai irodalom története”) I–III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö () 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
- ↑ Qin 1990: Csin Kang-cung () 秦亢宗 (szerk.): Csung-kuo hsziao-suo ce-tien () 中国小说辞典 („A kínai próza lexikona”) Pejcsing Csu-pan-sö () 北京出版社, Peking 北京 1990. ISBN 7-200-00741-2
- ↑ Wang 1988: Vang Li-na () 王丽娜: Csung-kuo ki-tien hsziao-suo hszi-csü ming csu caj kuo vaj () 中国古典小说戏曲名著在国外 („Kína legjelesebb klasszikus próza és dráma művei külföldön”). Sanghaj () 上海, Hszüe-lin Csu-pan-sö () 学林出版社, 1988. ISBN 7-80510-168-X
- ↑ Zhang 1985: Zhang Dexin: A Survey of Classical Chinese Literature. Peking, Beijing Language an Culture University Press, 1985. ISBN 7-5619-0285-9
További információk
[szerkesztés]- A kínai klasszikus regényirodalom: A Három Királyság története – A CRI online magyar nyelvű oldalán
