Azerbajdzsán alkotmánya

Azerbajdzsán címere

Azerbajdzsán alkotmánya (azeriül Azərbaycan konstitusiyası) az ország legmagasabb szintű jogforrása, amely népszavazást követően 1995. november 12-én lépett hatályba. Ez a független Azerbajdzsáni Köztársaság első alaptörvénye.

Az öt fejezetet, 12 bekezdést és 147 cikkelyt tartalmazó alkotmányt 2002-ben és 2009-ben módosították, 2016-ban pedig hat új cikkellyel bővítették.

November 12-e az alkotmány ünnepe.

Története

Az 1918 és 1920 között 23 hónapon át létező Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságnak nem volt elfogadott alaptörvénye, így az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunió alkotmányával összhangban megalkotott alaptörvénye volt hatályban, amelynek utolsó módosítása 1978-ban lépett életbe.

A Szovjetunió felbomlását követően 1992-ben kezdték meg az ország alkotmányának kidolgozását, amelyet zavargások akadályoztak; alapja az 1991. október 18-án hatályba lépett függetlenségi törvény volt, amely kimondta, hogy Azerbajdzsán szekuláris, demokratikus és egységes ország, ahol a polgárok egyenlőek a törvények előtt. Az átmeneti időszakban az Azerbajdzsáni SZSZK rendelkezései voltak érvényben, feltéve, ha azok nem mondtak ellent a függetlenségi törvénynek. Az új alaptörvény kötelez a nemzetközi szerződések tiszteletben tartására, garantálja politikai pártok alapításának jogát, valamint kinyilvánítja az ország nemzeti és területi integritását.

Preambulum

A preambulum „a teljes társadalom és az egyének virágzásának és jólétének érdekében” az alábbi célokat tűzte ki:

• A nemzeti és területi integritás megőrzése
• Alkotmányos demokrácia
• Civil társadalom
• Szekularizáció
• Méltó életszínvonal, valamint igazságos gazdasági és társadalmi rend
• Az „egyetemes emberi értékek”, a béke és a nemzetközi együttműködések tiszteletben tartása

Fejezetei

I. fejezet: Általános rendelkezések

1. bekezdés – A nép hatalma

A bekezdés a nép egységét, a népszavazások rendjét, az adórendszert, az amnesztiát és az elnöki kegyelmet írja le. Szavatolja, hogy a népet csak az általa választott személyek képviselhetik, egyben tiltja a jogbitorlást.

2. bekezdés – Az állam alapszervezete

A bekezdés az elnöki pozíciót és az azzal járó jogokat, a hadsereget, a természeti erőforrásokat, az állami tulajdont, a társadalmi, gazdasági és fejlesztési kérdéseket, az állami jelképeket, a külkapcsolatokat és a hivatalos nyelvet írja le. Itt szerepelnek továbbá az államadóssággal, az állami valutával, valamint az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos szabályozások.

II. fejezet: Jogok és kötelességek

3. bekezdés – Polgárjogok

A bekezdésben 48 cikkely tárgyalja a polgárok jogaival (emberi jogok, tulajdonjog, egyenlőség, szellemi tulajdonjog, terheltek jogai, valamint a sztrájkhoz, a jóléthez, a szabad vallásgyakorláshoz, a szólásszabadsághoz és a lelkiismereti szabadsághoz fűződő jogok) kapcsolatos kérdéseket. A Velencei Bizottság szerint a 2016-os alkotmánymódosítás megerősítette az emberi jogok (méltóság, önkényt kizáró lelkiismeretes bánásmódhoz való jog és az arányosság elvének törvénybe iktatása) alkotmányos védelmét.

4. bekezdés – Kötelezettségek

A bekezdés szerint minden polgárnak kötelessége a törvények betartása, az adózás, az állam jelképeinek tiszteletben tartása, az ország védelmében való közreműködés, valamint a történelmi emlékek és a környezet védelme.

III. fejezet: Hatalmi ágak

5. bekezdés – Törvényhozó hatalom

Az ötödik bekezdés rendelkezik a parlament feladatairól, képviselőinek mandátumáról és mentelmi jogáról, az ülések összehívásáról és más kapcsolódó kérdésekről.

6. bekezdés – Végrehajtói hatalom

A bekezdés az elnök és kabinetje tagjainak szerepét rögzíti. 2009-ben eltörölték az elnöki pozíció két ciklusra szóló korlátját, így İlham Əliyev 2013-ban harmadszor is indulhatott az elnöki székért.

7. bekezdés – Bírói hatalom

A bekezdés rendelkezik az igazságszolgáltatásról, valamint az Alkotmánybíróságról és a Legfelsőbb Bíróságról.

8. bekezdés – Nahicseván

A nyolcadik bekezdés rendelkezik a Nahicseván Autonóm Köztársaság területi és jogi kérdéseiről.

IV. fejezet: Önkormányzatok

9. bekezdés – Önkormányzatok

A bekezdés az önkormányzati rendszer felépítését taglalja.

V. fejezet: Jog- és igazságszolgáltatás

10. bekezdés – Jogrendszer

A bekezdés kimondja, hogy az alkotmány az állam legmagasabb szintű jogforrása, azt semmilyen más törvény nem írhatja felül és tartalma nem ütközhet vele. Itt szerepelnek az elnöki kabinet és a végrehajtói testületek határozataival, az elnöki rendeletekkel, az állam jogrendszerével, a törvényekkel, valamint a népszavazásokkal kapcsolatos szabályok is.

11. bekezdés – Az alkotmány módosítása

A bekezdés rendelkezik az alkotmánymódosító népszavazásokról, és az ilyen módon nem változtatható bekezdésekről.

12. bekezdés – Az alkotmány kiegészítése

Itt szerepelnek az alaptörvény kiegészítésével kapcsolatos rendelkezések.

Záradékok

A záradékok az alkotmánynak a hatalmi ágak tekintetében való alkalmazásának feltételeit tartalmazzák.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Constitution of Azerbaijan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• The Constitution of the Republic of Azerbaijan (angol nyelven). Egyesült Nemzetek Szervezete. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 26.)

További információk

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Azerbajdzsán alkotmánya témában.

• Angol nyelvű fordítás az elnök honlapján (angolul)
• A Szellemi Tulajdon Világszervezete honlapján (angolul)