Ugrás a tartalomhoz

Brăila

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brăila
A Maria Filotti Színház
A Maria Filotti Színház
Brăila címere
Brăila címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeBrăila
Rangmegyei jogú város
KözségközpontBrăila
PolgármesterConstantin Sever Cibu
Irányítószám810001–810542
SIRUTA-kód42682
Népesség
Népesség154 686 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság36 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség8 839,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság40 m
Terület17,5 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″45.269167°N 27.957500°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″45.269167°N 27.957500°E
Brăila weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Arkangyalok-templom
Magyar református templom (emléktábla)
Szökőkút a Függetlenség terén

Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 154 686 fő (2021. dec. 1.)[1].

Története

[szerkesztés]

Régészeti feltárások szerint a környék már az újkőkorszak idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.

Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 1538–1540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. (Érdekesség, hogy a nemzetközi postaszogálatot 1867-ig - többek között - Ausztria, majd 1869-ig Magyarország látta el.) A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galați fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.

Lakosság

[szerkesztés]

Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakosság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város 180 302 lakosából 90,2% román, 1,1%-a roma, 1,1%-a lipován nemzetiségű. A görögök és törökök egyaránt a lakosság 0,1%-át tették ki. 145 fő vallotta magyarnak magát.[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Görög templom
  • Szent Arkangyalok-templom
  • Szent Miklós-templom
  • Traian-tér és a város régi negyede
  • Duna-part
  • Városközpont a lépcsős szökőkúttal
  • Emlékmű-park
  • Népkert
  • Brăilai Múzeum
  • Műgyűjtemények Háza
  • Perpessicius emlékház

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. ↑ http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/d.htm
Commons:Category:Brăila
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brăila&oldid=26328650”