Cuiabá (település)
| Cuiabá | |||
 | |||
| A belváros látképe | |||
| |||
| Becenév: Cidade Verde ("Zöld város") Mottó: Capital da Amazônia Meridional (Dél-amazónia fővárosa) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Szövetségi állam | Mato Grosso | ||
| Középrégió | Centro-Sul Mato-Grossense | ||
| Kisrégió | Cuiabá | ||
| Alapítás éve | 1719. április 8. | ||
| Irányítószám | 78000-000 | ||
| Körzethívószám | 65 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 650 877 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 161,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 165[2] m | ||
| Terület | 126,9 km² | ||
| – elővárosokkal | 3538 km² | ||
| Időzóna | UTC−4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″15.595833°S 56.096944°WKoordináták: d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″15.595833°S 56.096944°W | |||
 | |||
| Cuiabá weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuiabá témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Cuiabá város Brazília délnyugati részén, az ország középnyugati régiójában (Região Centro-Oeste), Mato Grosso szövetségi állam székhelye. A város az azonos nevű folyó, a Cuiabá mentén helyezkedik el, Dél-Amerika földrajzi középpontjában, 165 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága 1991-ben 252 784,[2] 1995-ben mintegy 375 000 fő volt,[3] 2013. júliusi becslések szerint 569 830-an lakták.[4]
Történelem
[szerkesztés]A települést 1719-ben Pascoal Moreira Cabral vezetésével aranyásók alapították, miután a Cuiabá folyó felső szakaszán aranylelőhelyeket találtak. Az első, nádtetős, templomot Bom Jesus de Cuiabá néven 1723-ban emelték. Köszönhetően a kialakult aranyláznak a település lakossága gyorsan növekedett, ezért már 1727. január 1-jén városi rangot kapott. A bányák azonban hamarosan kiapadtak, a városból pedig megindult az elvándorlás.
1746-ban földrengés pusztította el a település egy részét.
1818-ban nagyvárosi rangot kapott. 1835. augusztus 28-án Mato Grosso szövetségi állam székhelye lett.
Az 1864 és 1870 között zajló paraguayi háború idején a város még mindig viszonylag kis és szegény településnek számított, bár a háború némi gazdasági fellendülést azért hozott, mivel innen biztosították a brazil csapatok élelmiszer- és cukorellátását. A háborút követően azonban ismét elszigetelődött az ország többi részétől, a brazil császárság majd az ezt felváltó köztársaság idején az aktuális politikai vezetés ide száműzte a nemkívánatos politikai ellenfeleket.
Izoláltsága az 1930-as évektől kezdődően csökkent, köszönhetően a kiépülő úthálózatnak és a repülés fejlődésének. Az 1960-as és 1980-as években jelentős mezőgazdasági és ezzel egy időben élelmiszeripari központtá fejlődött, köszönhetően főleg a szójabab és rizs termesztésnek. Érdekessége ezen időszaknak, hogy az állatállomány nagy részét a zebu tette ki. Jelentősen nőtt a település és annak környékének lakossága, mely összesen ekkor már megközelítette az egy millió főt.
Az 1990-es években a népességnövekedés üteme csökkent, a város gazdasági életében pedig egyre jelentősebb szerep jut a turizmusnak.
Lakossága
[szerkesztés]| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1960 | 56 204 | — |
| 1970 | 100 865 | +79,5% |
| 1980 | 213 151 | +111,3% |
| 1991 | 402 813 | +89,0% |
| 2000 | 483 346 | +20,0% |
| 2013 | 569 830 | +17,9% |
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 37,0 | 37,0 | 38,0 | 37,0 | 37,0 | 37,0 | 37,0 | 40,0 | 40,0 | 42,0 | 38,0 | 43,0 | 43,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 32,6 | 32,6 | 32,9 | 32,7 | 31,6 | 30,7 | 31,8 | 34,1 | 34,1 | 34,0 | 31,1 | 32,5 | 32,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 26,7 | 25,3 | 26,5 | 26,1 | 24,6 | 23,5 | 22,0 | 24,7 | 26,6 | 27,4 | 27,2 | 26,6 | 25,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,2 | 22,9 | 22,9 | 22,0 | 19,7 | 17,5 | 16,6 | 18,3 | 22,1 | 22,0 | 22,9 | 23,0 | 21,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 18,0 | 15,0 | 17,0 | 12,0 | 7,0 | 7,0 | 6,0 | 7,0 | 10,0 | 10,0 | 12,0 | 12,0 | 6,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 210 | 199 | 171 | 123 | 54 | 16 | 10 | 11 | 58 | 115 | 154 | 194 | 1315 |
| Forrás: http://www.weatherbase.com/ | |||||||||||||
Gazdaság
[szerkesztés]Ma a vidék gazdaságára elsősorban a földművelés és az állattenyésztés jellemző, ennek köszönhetően a város továbbra is fontos mezőgazdasági központ. Itt gyűjtik be a pálmadiót (az olajpálma magját) és a kaucsukot, jelentős az élelmiszer- és a faipari tevékenység. A város környékén hő- és vízerőművek is találhatók.
Közlekedés
[szerkesztés]Szárazföldön a Brazíliavárost Porto Velhóval összekötő út, hajón pedig Campo Grande felől a Cuaibá folyó biztosít összeköttetést. A szomszédos Várzea Grande településen, Cuiabá központjától tíz kilométerre, található a Marechal Rondon Nemzetközi Repülőtér.
Látnivalók
[szerkesztés]
- Catedral Metropolitana Basílica do Senhor Bom Jesus - a katedrálist a város első temploma, a Bom Jesus de Cuiabá, helyén építették és 1973-ban szentelték fel.
- Igreja de Nossa Senhora do Bom Despacho - 1918-ban épült templom.
- Igreja de Nossa Senhora Auxiliadora - 1929-ben épült templom.
- Dél-Amerika földrajzi középpontját jelző emlékmű - a pontos helyet 1909-ben jelölték ki.
- Museu Marechal Rondon - az állam területén élő indián törzsek fegyvereit, ékszereit és népművészeti tárgyait mutatja be.
Oktatás
[szerkesztés]1970-ben alapították egyetemét, a Mato Grossó-i Egyetemet (Universidade Federal de Mato Grosso, UMFT).
Sport
[szerkesztés]Cuiabá egyike annak a 12 brazíliai városnak, mely mérkőzéseknek ad otthont a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon. A tervek szerint négy csoportmérkőzést, a Chile–Ausztrália, az Oroszország–Dél-Korea, a Nigéria–Bosznia-Hercegovina és a Japán–Kolumbia mérkőzést rendezik majd a város újonnan épített stadionjában, a 39 859 fő befogadására alkalmas Arena Pantanalban.[5]
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabela 9605 - População residente, por cor ou raça, nos Censos Demográficos. (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ a b Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 963-7815-84-8
- ↑ Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 963-85773-2-0
- ↑ Estimativas da população residente nos municípios brasileiros com data em 1º de julho de 2013. ibge.gov.br. (portugálul) Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (IBGE) (2013. július 1.) (Hozzáférés: 2014. június 10.) (pdf)
- ↑ Arena Pantanal, Cuiaba. fifa.com (angolul) (Hozzáférés: 2014. június 10.) (html) arch
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 963-85773-2-0
- Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 963-7815-84-8
- Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-243-225-8
További információk
[szerkesztés]