Ezüstvöcsök
Megjelenés
Ezüstvöcsök | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Podiceps occipitalis (Garnot, 1826) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ezüstvöcsök témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstvöcsök témájú médiaállományokat és Ezüstvöcsök témájú kategóriát. |
Az ezüstvöcsök (Podiceps occipitalis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika, ezen belül Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, a Falkland-szigetek, Paraguay, Peru, és a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek területén honos. Édesvizű tavak lakója.
Alfajai
[szerkesztés]- Podiceps occipitalis occipitalis (Garnot, 1826) - Kolumbiától délre Argentína északnyugati részéig és észak-Chile
- Podiceps occipitalis juninensis (von Berlepsch & Stolzmann, 1894) - Chile középső és déli része, Argentína és a Falkland-szigetek
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 28 centiméter.
Életmódja
[szerkesztés]Vízirovarokkal, azok lárváival, halakkal és rákokkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészekalja 2 kékesfehér tojásból áll.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
- Birdforum.net[halott link]