Mosód
| Mosód (Moštenica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1340 |
| Polgármester | Ján Lupták |
| Irányítószám | 976 13 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 233 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 452 m |
| Terület | 13,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″48.806944°N 19.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″48.806944°N 19.291667°E | |
| Mosód weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mosód témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mosód (1886-ig Mostenic, szlovákul: Moštenica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 17 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén ősidők óta élnek emberek. A késői bronzkorból a lausitzi kultúra hamvasztásos temetőjét találták meg itt.
1340-ben „Mosnyce” néven említik először, neve a szlovák most (= híd) főnévből származik. 1495-ben rézolvasztó hutát alapítottak itt. 1503-tól a 18. század elejéig rézolvasztó hutái besztercebánya hutáihoz tartoztak, később vasolvasztó működött bennük. 1513-ban „Gaza Mosthenicze”, 1563-ban „Hütten Moschnitz” néven szerepel írott forrásokban. 1796 és 1870 között a Garammente nyersvasát dolgozták fel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOSTENICZA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, határja hegyes.”[2]
1828-ban 81 házában 628 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mostenicz, tót falu, Zólyom vmegyében, Lipcséhez északra 1 órányira: 625 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vas bányák. Savanyuviz forrás. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 187 lakosából 176 szlovák volt.
2011-ben 220 lakosából 205 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1846-47-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Mária Novotná – Martin Kvietok 2015: Nové hromadné nálezy z doby bronzovej z Moštenice. Slovenská archeológia LXIII/2.
További információk
[szerkesztés]A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
