Parlag (település)
Parlag (Jalovec) | |||
A Jézus Szíve templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Privigyei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1430 | ||
Polgármester | Peter Kotian | ||
Irányítószám | 972 31 | ||
Körzethívószám | 046 | ||
Forgalmi rendszám | PD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 566 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 348 m | ||
Terület | 6,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″48.771389°N 18.744444°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″48.771389°N 18.744444°E | |||
Parlag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Parlag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Parlag (1899-ig Jalovecz, szlovákul Jalovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 9 km-re keletre, a Handlovka-patak völgyében található.
Története
[szerkesztés]A falu területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítja az itt megtalált bronz szekerce és más korabeli leletek.
A település már a 12. századtól létezik. A 13. század elején a Dobak család birtoka, 1244-től pedig a bajmóci váruradalom része volt. 1430-ban „Alloc” alakban említik először. A 15-16. században a településen üveghuta működött. 1553-ban 3 portával adózott. 1675-ben 86-an lakták. 1715-ben 9 adózó jobbágytelekkel rendelkezett. 1749-ben a Pálffy család a Huňov völgyben üveggyárat és malmot alapított. 1778-ban 203 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVECZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire, ’s a’ Bajmóczi Uradalomhoz tartozik, Rasztosznónak filiája, Csauszához földgye hasonlító.”[2]
1828-ban 26 házában 183 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fazsindely és faárukészítéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. 1831-ben építették mészégetőjét.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalovecz, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrénocz filial. 183 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Jalovecz, a handlovai völgyben fekvő tót község, 303 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Földesurai az erdődi Pálffyak voltak. A község 1430-ban Bajmócz várának tartozéka volt.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
A háború után lakói földművesek, napszámosok voltak. A második világháborúban támogatták a partizáncsoportokat.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 405, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 547 lakosából 543 szlovák volt.
2011-ben 589 lakosából 580 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült historizáló stílusban, neoklasszicista és neoromán részletekkel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. október 28.)