Récske
| Récske (Riečka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Besztercebányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1455 | ||
| Polgármester | Marián Spišiak | ||
| Irányítószám | 974 01 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 832 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 478 m | ||
| Terület | 6,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″48.758333°N 19.080556°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″48.758333°N 19.080556°E | |||
| Récske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Récske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Récske (1886-ig Riecska, szlovákul: Riečka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercebányától 5 km-re északnyugatra, a Riecsanka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 15. században keletkezett az akkor Besztercebányához tartozó területen. Első írásos említése 1455-ben birtokosa, Jung István oklevelében „Raczka” alakban történik. Ebben más településekkel együtt Besztercebánya városának adja zálogbirtokul. 1466-ban Jung István birtokát Ernst Jánosnak és Thurzó János királyi kamarásnak adta el. 1473-ban Hunyadi Mátyás „Recha” falut Corvin János anyjának, Borbálának adta. Récske következő említése 1522-ben történt „Reczka” néven. Ezután a Fugger-Thurzó családok zálogbirtoka, majd 1546-tól a besztercebányai bányakamaráé. Területén rezet, vasat, szenet, ezüstöt, ólmot bányásztak, de jelentős volt a fakitermelés is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RIESKA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Besztertzebányához mintegy mértföldnyire; határja olly minéműségű, mint Ulmankáé.”[2]
1828-ban 109 háztartása volt, 84 házában 623 lakos élt. Lakói bányászattal, kohászattal, favágással, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Az 1829-es egyházi vizitáció szerint temploma nem volt, az ugyanis 1811-ben összedőlt. A falu közepén egy harangláb állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Riecska, tót falu, Zólyom vgyében, magas hegyek lábánál keskeny völgyben s partoldalban szétszórva, 604 kath., 51 evang. lak., kik közt 27 telkes, 45 zsellér. Ut. p. Beszterczebánya. Urbéri telek 9, allodium nincsen. Kavicsos földe buzának nem való; de gyümölcse jó terem. Van kath. paroch. temploma, s egy patakja. F. u. a kamara.”[3]
Az új templom csak 1858-ban épült fel Szűz Mária tiszteletére. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 558, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 567 lakosából 561 szlovák volt.
2011-ben 710 lakosából 666 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Július Alberty 1998: Riečka - od prameňov k dnešku. Banská Bystrica. ISBN 80-967757-1-5
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
