Szakja trizin
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
A szakja trizin (tibeti: ས་སྐྱ་ཁྲི་འཛིན།, wylie: sza szkja khri 'dzin, „a szakja trón birtoklója”) a tibeti buddhizmus szakja iskolájának a legfelsőbb vezetőjének a hagyományos címe.[1]
A szakja iskolát 1073-ban alapították, amikor Khön Koncsog Gyalpo, a tibeti Khön nemesi család tagja kolostort alapított a tibeti Szakja megyében. Később ez lett az iskola székhelye.[2] Az iskola vezetői címe azóta is a családon belül öröklődik.
A jelenlegi szakja trizin
[szerkesztés]A jelenlegi szakja trizin (Ngavang Kunga Tekcsen Palbar Szampel Vangi Gyalpo) 1945-ben született a dél-tibeti Cedongban. Tibet egyik legősibb spirituális családjából, a Khön családból származik, és a negyvenegyedik tagja a lámák töretlen vonalának, melynek eredete 1073-ba nyúlik vissza. A szakja hagyomány vezetője; a szakja trizin elnevezés jelentése „ a szakják trónjának fenntartója”. Hétéves korában, apja halálakor vált a szakják vezetőjévé, miközben már intenzív tanulmányokat és szellemi gyakorlatokat folytatott a szakja hagyomány tanításai alapján. Még gyerekkorában részt vett egy hét hónapos elvonuláson. Főbb tanítómesterei: Dzsamjang Tyencé Csötyi Lodrö, Ngavang Lodrö Senpen Nyingpo, Csögye Trincsen Rinpocse, valamint Khenpo Appé Rinpocse voltak. 1959-ben, mikor a kínaiak megszállták Tibetet, Indiába távozott. Ott Csögye Tricsen Rinpocse útmutatásai által bevezetést nyert és tanulmányozta a Rime gyűjteményt, a Gyüde Kuntut (a Tantrák gyűjteménye), valamint a Lamdre-t (Út és Gyümölcsei). A három alapvető Szakja vonal, a Szakja, Car és Ngor vitele mellett szakja trizin tartja a teljes tanításait a „Vashíd”-nak, valamint a nyingmapák „Hatalmas Tökéletesség”-nek is, melyeket Drubcsen Rinpocse és Dzsamjang Tyencé Rinpocse hagyományozták rá. Ő tartja fenn a Lamdre tanításokat is, melyek átfedik mind a hínajána, mahájána és mantrajána utakat is. Számtalan kolostort alapított Indiában és Kelet-Ázsiában. Kialakította száműzetésbeli székhelyét az Indiai Radzspurban, amelynek közelében létrehozta a Szakja kollégiumot, mely a magasabb filozófiai tudományok iskolája, ahol logikát, filozófiát, pszichológiát oktatnak és gyakorolnak. Kiválóan beszél angolul, 1974 óta többször utazott Európába, az USA-ba és Délkelet-Ázsiába, ahol tanításokat és beavatásokat adott.[3] 1986-ban megalapította a magyar szakjapa közösséget, a Szakja Tasi Csölinget, mely közösség 1998-tól hivatalosan bejegyzett egyházként működik. A szakja trizin 1998-ban, 2002-ben és 2007-ben látogatást tett Magyarországon és tanításokat, beavatásokat tartott több száz ember számára. Jelenléte nagymértékben elősegítette a magyarországi buddhizmus fejlődését.[4]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Holy Biographies of the Great Founders of the Glorious Sakya Order, fordította: Lama Kalsang Gyaltsen, Ani Kunga Chodron and Victoria Huckenpahler. kiadó: Sakya Phuntsok Ling Publications, Silver Spring MD. June 2000.
- ↑ The History of the Sakya Tradition, by Chogay Trichen. Manchester Free Press, U.K. 1983.
- ↑ Szakja Trizin hivatalos weboldala: http://www.hhthesakyatrizin.org
- ↑ Biographies of The Great Sachen Kunga Nyingpo and His Holiness the 41st Sakya Trizin. Compiled by Ratna Vajra Sakya, Dolma Lhamo, and Lama Jampa Losel. Published by Sakya Academy, Dehradun, U.A. India. 2003.
Források
[szerkesztés]- Penny-Dimri, Sandra. (1995). "The Lineage of His Holiness Sakya Trizin Ngawang Kunga." The Tibet Journal. Vol. XX, No. 4 Winter 1995, pp. 64–92. ISSN 0970-5368.
- Trizin, Sakya. Parting from the Four Attachments. Shang Shung Publications, 1999.