Tarxien
A településen világörökségi helyszín található |
Ħal Tarxien | |||
Feldíszített utca a templommal szemben | |||
| |||
Mottó: Tyrii genure coloni[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Paul Farruġia (Munkáspárt, 2000 óta) | ||
Irányítószám | TXN | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Ünnep | Angyali üdvözlet (május 3. vasárnapja) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8583 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 8645,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 0,88 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 51′ 54″, k. h. 14° 30′ 40″35.865000°N 14.511111°EKoordináták: é. sz. 35° 51′ 54″, k. h. 14° 30′ 40″35.865000°N 14.511111°E | |||
Ħal Tarxien weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Tarxien témájú médiaállományokat. |
Ħal Tarxien Málta egyik helyi tanácsa és községe az ország központi részén. Lakossága 7608 fő. A település neve talán a tirix szóból származik, amely nagy követ jelent.
Története
[szerkesztés]A település első emlékei a viszonylag jó állapotban fennmaradt megalitikus templomok, amelyeknek építési fázisát Tarxienről nevezték el. Az első kb. Kr. e. 3100 körül épült.
A terület nagyrészt lakott maradt egészen napjainkig. Az Angyali üdvözlet-kápolnát 1592. május 23-án emelték plébánia rangjára. Brichelot és Bremond 1718-as térképén C(asal) Tarsien néven szerepel.
A 20. században több község vált függetlenné tőle: 1910-ben Raħal Ġdid, 1965-ben Fgura, 1969-ben pedig Santa Luċija is önálló egyházközség lett. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Tarxien ma
[szerkesztés]A forró nyári hónapokban sokan mennek hosszabb-rövidebb időre a tengerpartra, így előfordul, hogy a város lakossága a kétharmadára csökken.
Önkormányzata
[szerkesztés]Tarxient héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[3]
Polgármesterei:
- Anthony Busuttil (1994-2000)
- Paul Farruġia (Munkáspárt, 2000-)
Nevezetességei
[szerkesztés]Megalitikus templomok
[szerkesztés]A város határában feltárt újkőkorszaki romok az egyik legkomplexebb templom maradványai. A nagy templomkomplexum Kr. e. 3100 és 2500 között épült. A templomépítés egy második, fejlettebb szakaszához tartoznak, amelyet ezekről a templomokról neveztek el Tarxien-szakasznak.
A három templom jó állapotban maradt fenn, az alaprajz zavarosságát mindössze az okozza, hogy az utolsó, harmadik templomot a két korábbi közé építették, mindkettőbe belevágva. A két régebbi templom a hagyományos 5 ívzáródásos alaprajzzal rendelkezik, a harmadik azonban 6 ívzáródásos (3-3 apszis mindkét oldalon), a végében pedig csak egy oltár áll. A keleti oldalon egy negyedik templom alapjait is felfedezték, ennek azonban csak két oldalsó apszisát sikerült feltárni, a többi a környező épületek alatt van.
A templomokból (amelyek mind közül a leggazdagabban díszítettek) a falakon kívül finoman kimunkált cserepek, szobrok - köztük az istenanya hatalmas szobortöredéke - kerültek elő, a falakat frízek, reliefek díszítik, leggyakoribbak az állatalakok és spirális motívumok. A mozdítható töredékeket ma a vallettai Régészeti Múzeumban őrzik, az istenanya szobrának másolata azonban a helyén áll.
A templomokat 1914-ben fedezte fel egy helyi földműves. A közeli Hipogeum felfedezése után kihívta a Régészeti Múzeum igazgatóját, Sir Temistochles Zammitot, aki az első ásatásokat lefolytatta. Az újabb ásatásokra és helyreállítási munkákra azonban egészen 1956-ig kellett várni. A templomok 1992 óta az UNESCO Málta megalitikus templomai világörökségi helyszínének részét képezik. 2010-ben megkezdődik a templomok karbantartása, amelynek keretében sátortetőt építenek a templomok fölé, hogy a naptól és az esőtől megóvja.[4]
Egyéb nevezetességei
[szerkesztés]- Angyali üdvözlet-plébániatemplom (Marija Annunżjata, Annunciation)
- Szűz Mária-templom: 1729 és 1737 között épült
- Krisztus feltámadása-templom: Ta' l-Erwieħ (a lelkek temploma) néven is ismerik, mivel a régi temető közepén áll
- Tad-Dejma kereszt: az önkéntesekből álló milícia[5] rendszeresen itt találkozott. A ma látható kereszt másolat.
Kultúra
[szerkesztés]Band clubja az Għaqda Mużikali Marija Annunżjata
Egyesületei:
- Madonna tad-Duttrina Social Club
- St.John’s Ambulance Brigade
Egyházi szervezetei:
- Ażżjoni Circolo San Ġwann Bosco
- Katolikus Akció
- Mária Légió
- Tarxien Scouts Group
Sport
[szerkesztés]Sportegyesületei:
- Boccia: Tarxien Boċċi Club
- Labdarúgás: Tarxien Rainbows Football Club: a máltai élvonal középmezőnyéhez tartozik
Közlekedés
[szerkesztés]Autóval bárhonnan gyorsan elérhető.
Autóbusszal:
- Valletta felől: 8, 11, 27, 28, 29, 30
- Egyetem felől: 110 (Birżebbuġa felé)
- Buġibba-Marsaxlokk: 427, 627
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentése: A föníciaiak alapítottak
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ „Tarxien temples shelter go-ahead”, Times of Malta, 2010. szeptember 23.. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.) (angol nyelvű)
- ↑ A középkorban Notabile és Castello a mare kivételével nem volt őrzött hely a szigeten, ezért a helyiek közül sok férfi csatlakozott a milíciához, hogy áprilistól októberig őrizzék a sziget partjait.
Források
[szerkesztés]- Local Councils: Tarxien (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)