Csécsénypatony

	Csécsénypatony (Čečínska Potôň)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csécsénypatony (szlovákul Čečínska Potôň) Felsőpatony településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 8 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1441-ben "Czeczenpathon" néven említik először, a pozsonyi váruradalom része volt. 1574-ben 9 család élt az ekkor már a holicsi uradalomhoz tartozó faluban. 1720-ban 8 adózó család élt a településen. 1828-ban 35 házában 279 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Csécsén Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sz. Mihályfához közel, és Benke Patonyhoz is, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot leginkább terem, kukoritzát középszerűen, legelője, réttye elég van, erdeje nints, piatza Somorján, határját mossa Duna vize."^[1]

Fényes Elek szerint "Patony (Csécsény), magyar falu, Poson vgyében: 228 kath., 65 ref., 1 zsidó lak."^[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban csatolták Felsőpatonyhoz.

Népessége

1910-ben 332, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben Felsőpatony 1872 lakosából 1757 magyar és 105 szlovák volt.

További információk

Csécsénypatony Szlovákia térképén^{[halott link]}
E-obce.sk Archiválva 2013. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]