Ugrás a tartalomhoz

Cserfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserfalu (Dubová)
Cserfalu római katolikus temploma
Cserfalu római katolikus temploma
Cserfalu zászlaja
Cserfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásBazini
Rangközség
PolgármesterĽudovít Ružička
Irányítószám900 90
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPK
Népesség
Teljes népesség1142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület13,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″48.367778°N 17.340833°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″48.367778°N 17.340833°E
Cserfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserfalu (1899-ig Dubova, szlovákul Dubová, németül Wernersdorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 20 km-re nyugatra, a Žlabka-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Birtokként 1113-ban, a zobori apátság határleírásában említik először. Faluként IV. László király 1287-ben kelt adománylevelében szerepel első alkalommal. A 16. századtól a vöröskői váruradalom része volt. 1540-ben elfoglalta a török. Az elnéptelenedett községet ezután délről menekült horvát telepesekkel népesítették be, de nemsokára újra lakatlan lett. 1590-ben gróf Pálffy Miklós telepítette be újra. Lakói szőlőtermesztéssel, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. Plébániáját csak 1807-ben alapították újra.

Vályi András szerint "DUBOVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pila, Cseszte, és Modortól sem meszsze, Dubova patakja mellett, határja termékeny, fája sok, bora jó, ’s egyéb tulajdonságaiért, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Dubova, Pozson m. tót falu, Vöröskőhöz délre 1 fertálynyira, az országutban. Lakja 604 katholikus lak. Kath. paroch. templom. Határja nagy részt kövecses, de szőlőhegye igen jó bort terem. Erdeje szép, s benne meszet, és szenet éget. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 918 lakosából 890 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Turcsány, Juraj ‒ Feješová, Mária 2019 (eds.): Dejiny obce Dubová. Bratislava

További információk

[szerkesztés]