Csik Ferenc (úszó)
Csik Ferenc | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1913. december 12. |
Születési hely | Kaposvár, Magyarország |
Halálozási dátum | 1945. március 29. (31 évesen) |
Halálozási hely | Sopron, Magyarország |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | gyors |
Klub | Keszthelyi Törekvés (1930–1931) BEAC (1931–1938) |
Edző | Bárány István Vértesy József |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csik Ferenc témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Csik Ferenc, Lengvári Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, ahonnan a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) szerzett érettségije[1] után elköltözött. Az úszást is itt szerethette meg igazán: testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait,[2] 1937-ben végzett orvosként. Ezután az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin.[2] 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.
1944 októberében kapott katonai behívót. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. A szolnoki kórházat a szovjet csapatok közeledtével vonatra pakolták és így mentek nyugat felé, végül Sopronig jutottak. Márciusban feleségét és két gyermekét Svájcba menekítette, de ő a hivatásának megfelelően maradt a helyén. Március 29-én a bombázás alkalmával kint mentette a sebesülteket és amikor nem jött vissza az óvóhelyre a többiek azt hitték, hogy ő is a családja után ment. Csak később találták meg iratait és holttestét. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen a Szent Miklós temetőben örök nyugalomra helyezték (Mauzóleumkert, díszsírhely, bal oldal, 2. sor, 2. sírhely).[3][4]
Sportpályafutása
[szerkesztés]1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben egy versenyen legyőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot.
Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.[5] A győzelem után a következőket mondta: „A világ legboldogabb embere vagyok”. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára.[2] 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot[6] úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc összeállítású – magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.
1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja lett.
Sporteredményei
[szerkesztés]- olimpiai bajnok (1936: 100 m gyors)
- olimpiai 3. helyezett (1936: 4 × 200 m gyorsváltó)
- kétszeres Európa-bajnok (1934: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó)
- hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó; 1937: 100 m gyors, 200 m mell, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó)
- főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 100 m gyors)
- főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1933: 50 m gyors)
- a párizsi Grand Prix győztese (1934: 100 m gyors)
- tizennyolcszoros magyar bajnok
Rekordjai
[szerkesztés]100 m gyors
[szerkesztés]- 57,8 (1935. augusztus 20., Budapest) Európa-csúcs
- 57,0 (1936. május 2., Budapest) országos csúcs (33 m)
200 m gyors
[szerkesztés]- 2:14,6 (1935. december 12., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 2:13,4 (1936. május 10., Budapest) országos csúcs (33 m)
100 m mell
[szerkesztés]- 1:14,8 (1935. augusztus 31., Budapest) országos csúcs
- 1:14,0 (1935. december 1., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 1:11,8 (1936. május 16., Budapest) országos csúcs (33 m)
200 m mell
[szerkesztés]- 2:52 (1935. december 20., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 2:47,5 (1937. április 11., Budapest) országos csúcs (33 m)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Signum Laudis (1935)
- Toldi Miklós Érdemérem arany fokozat (1936)
- A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1936)[7]
- Pro patria scientia et sanitate (A hazaért, a tudományért és az egészségért) plakett
- Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1983)
- Magyar Örökség díj (2005)
- A magyar úszósport halhatatlanja (2017)[8]
Emlékezete
[szerkesztés]- Csik Ferenc vándordíj (1948)
- Csik Ferenc sétány Kaposváron
- Csik Ferenc emlékverseny
- Szobor (Kaposvár, 1936, Lányi Dezső alkotása, ez alapján készült keszthelyi síremléke is)[2]
- Csik Ferenc sétány Keszthelyen (1980)
- Csik Ferenc tornaterem Keszthelyen
- Csik Ferenc Uszoda Sopron (1977–2019)
- Csik Ferenc utca Sopronban
- Emléktábla (Sopron, Budapest: SOTE, Hajós Alfréd sportuszoda, Olimpikonok parkja)
- Csik Ferenc tanterem a budapesti Csanádi Árpád iskolában
- Csik Ferenc általános iskola és gimnázium Budapesten.[9]
- Csik Ferenc-díj
- 2015-ben nagyméretű arcképe felkerült az egyik kaposvári buszra[10]
- Csik Ferenc Tanuszoda Keszthelyen
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 100 éve született Csik Ferenc. Monitor Magazin, 2013. december 9. [2018. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
- ↑ a b c d Buszos arcképek: a világ legboldogabb embere. Kaposvár Most, 2016. április 30. (Hozzáférés: 2016. április 30.)
- ↑ Sírját 2021-ben újították fel. Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.
- ↑ A sír képe
- ↑ 1936, Berlin / 100 m gyorsúszás döntő (rádióközvetítés). YouTube
- ↑ 1937: 4:06,6, 1938: 4:02,0
- ↑ (1936. december 24.) Csík Ferenc kapta a Nemzeti Sport karácsonyi nagydíját olimpiai győzelméért. Nemzeti Sport 28 (254), 1. o. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- ↑ Úszás: öt taggal bővült a sportági Hírességek Csarnoka. www.nemzetisport.hu (2017. december 19.) (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ A Medve utcai iskola 140 éve. 1872-2012. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 20.
- ↑ A Kossuth téren mutatkozott be az új buszflotta. Kaposvár Most, 2015. november 10. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
Források
[szerkesztés]- Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 963-253-450-6
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Csik Katalin: A test és lélek harmóniájában. Csik Ferenc emlékezete; szerzői, Bp., 2003 ISBN 963-430-259-9 (A könyv ismertetője: http://gribedli.hu/csik/konyvismertet.html)
- Csik Katalin: Édesapám emléke, 100 éves lenne Csik Ferenc – Keszthely, 2013 –
- Csik Ferenc emlékoldala. gribedli.hu, 2009. szeptember 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
- (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
- (1980. december) Csik Ferenc sétány. Úszósport 19 (12), 20-21. o. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
További információk
[szerkesztés]- Csik Ferenc a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján (magyar nyelven). mob.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- Csik Ferenc emlékezetére 2003-ban megjelent könyv kivont (magyar nyelven). gribedli.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- Csik Ferenc az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján (angol nyelven). ishof.org. [2011. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- Csik Ferenc (magyar nyelven). mvkkvar.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- Csik Ferenc profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- 1913-ban született személyek
- 1945-ben elhunyt személyek
- Magyar úszók
- Magyar olimpiai bajnokok
- Olimpiai bajnokok (1936)
- Olimpiai bajnokok (úszás)
- Magyar olimpiai bronzérmesek
- Magyar orvosok
- Magyar újságírók
- Magyar Örökség díjas személyek
- Kaposvári sportolók
- Keszthelyiek
- Nevet változtatott magyar személyek
- Meggyilkolt sportolók, edzők
- A Signum Laudis kitüntetettjei