Dunakisfalud
Dunakisfalud (Vieska) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1322 | ||
Polgármester | Mocsonoky Róbert | ||
Irányítószám | 930 02 (pošta Orechová Potôň) | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 407 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 118 m | ||
Terület | 6,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″48.002778°N 17.528056°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″48.002778°N 17.528056°E | |||
Dunakisfalud weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakisfalud témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dunakisfalud (szlovákul Vieska) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől 6 km-re nyugatra fekszik, a Pozsonyt és Komáromot összekötő főútvonal mentén.
Környező települések
[szerkesztés]Története
[szerkesztés]1322-ben említik először.
Vályi András szerint "KISFALUD. Elegyes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Egyházos Gellének szomszédságában, mellynek filiája, határja Bögel Patronyéhoz hasonló. " [2]
Fényes Elek szerint "Kisfalud, Poson m. magyar f. Egyház-Gellétől keletre 1 órányira: 289 kath., 13 zsidó lak., termékeny földdel, jó legelővel. F. u. Nagy, s más nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Ma is többségében magyarlakta település. Felekezet szerint római katolikus (többségében), református és egyéb. Önkormányzattal rendelkezik (sokáig Dióspatonyhoz tartozott).
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 345, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 431 lakosából 368 magyar és 49 szlovák volt.
2021-ben 407 lakosából 312 (+2) magyar, 78 (+4) szlovák, 6 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Az utóbbi időben a lakosság száma ismét nő, de a falu lakosságának többségét főként a 40 év felettiek teszik ki.
Mezőgazdaság
[szerkesztés]Régen főként birtokosok lakták, akiknek a földjein napszámosok dolgoztak. A napszámosok cserébe használhatták a szántó egy részét, és lakhattak a birtokon. A lakosok többsége a mezőgazdaságból élt még az 1990-es évek első felében is. Ma már egyre többen vállalnak munkát a környező városokban, illetve külföldön is (Ausztria, Magyarország, Csehország).
Sport
[szerkesztés]A falu labdarúgócsapata Nyugat-Szlovákia 4. ligájának éllovasa. Mérkőzésein a nézőszám esetenként az 500-at is eléri.
Iskola
[szerkesztés]Régen a falunak saját iskolája (1-4. évfolyam) és óvodája volt, de ma már csak az óvoda létezik. Ugyanebben az épületben lehet megtalálni a falu könyvtárát. Sajnos a 90-es évek végén a gyerekek száma csökkent, de ma már újra növekvő tendenciát mutat. Az óvoda után a gyermekek a szomszédos faluba (1 km-re), Diósförgepatonyba (szlovákul: Orechová Potőň) járnak alapiskolába (1-9. évfolyam). Itt található magyar és szlovák évfolyam egyaránt. A kötelező tantárgyak közé tartozik a szlovák, a magyar, a matematika, a fizika, az idegen nyelv (angol, német, orosz), a biológia, a kémia, a földrajz és a testnevelés. Nagyon jó képességű diákok kerülnek ki innen. Általában a végzősök a legközelebbi városokba mennek középiskolába (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Pozsony). A legtöbben szakmunkásképzőbe járnak (4 éves, érettségivel végződik). A legjobbak (tanulmányi átlag szerint) pedig bekerülnek a környező gimnáziumokba. A legtöbben a szerdahelyit választják közelsége és színvonala miatt (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium). Sokan jelentkeznek azonban a pozsonyi Duna utcai Gimnáziumba (Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) is.
Továbbtanulási lehetőségek a fővárosban, Pozsonyban vannak, illetve Nyitrán, Komáromban és Nagyszombatban, valamint persze külföldön (általában Prágát választják, ritkábban Budapestet).
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Zöldová, Ágnes 2012: Nyelvjárási jelenségek vizsgálata Kisfalud községben - Skúmanie zmien nárečových javov v obci Vieska. Bakalármunka, UKF