Ugrás a tartalomhoz

Ebed

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebed (Obid)
A községháza
A községháza
Ebed zászlaja
Ebed zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1237
PolgármesterVajda Monika
Irányítószám943 04
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség1141 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület24,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 40″, k. h. 18° 38′ 45″47.777778°N 18.645833°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 40″, k. h. 18° 38′ 45″47.777778°N 18.645833°E
Ebed weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebed témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ebed (szlovákul Obid) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ebed Párkánytól 6 km-re nyugatra, a Duna bal partjának közelében fekszik. Ebed mellett ömlik a Dunába a Muzslai-patak, melyhez itt csatlakozik az Ebedi-csatorna. A falutól 1,5 kilométerre északra halad a Párkány-Komárom közötti 63-as országút, melyről két leágazáson is megközelíthető. A községhez tartozik a burkolt úton csak Párkányból megközelíthető Ebedi puszta (Obidská pustatina).

Nyugatról Muzsla, északról Kőhídgyarmat, keletről Párkány, délkeletről Esztergom, délről Tát, délnyugatról pedig (néhány száz méteren) Nyergesújfalu határolja. Déli határát a Duna alkotja, mely egyben államhatár is. A községterület északi részén keresztülhalad a Párkány-Érsekújvár közötti 509-es út és a Pozsony-Budapest vasútvonal is.

Élővilága

[szerkesztés]

A faluban 4 gólyafészket tartanak nyilván. Az adatok szerint háromban nagy költések voltak 2013-ban és 2014-ben, a negyediket 2023-ban építették és 2024-ben ebben is volt költés.[2]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, de találtak temetőket az Avar Kaganátus korából és a 1112. századból is.

A község első említése 1237-ből származik, ekkor birtokosa az esztergomi káptalan volt, amely még II. András királytól kapta adományként. A község azonban nyilvánvalóan sokkal korábbi alapítású. A 12. század második felében már állt temploma, amely 1560 körül pusztult el. Neve 1337-ben a nyitrai káptalan előtt tett birtokegyezségben is előfordul.[3] 1397-ben Ebed felső részén a Duna mellett az esztergomi káptalan viza és tokhalászó birtokát említik.[4] 1438-ban Albert király oklevelében megerősíti a káptalant birtokaiban. Esztergomnak, mint az akkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb városának és prímási székhelynek közelsége a falu fejlődésére is kedvezően hatott. A 16. században azonban a sorozatos török támadások miatt hanyatlásnak indult.

1570-ben a falu két részből, Nagyebedből és az akkor lakatlan Kisebedből (Köl víz)[5] állt. 1593-ban elfoglalta a török, de 1609-ben már az esztergomi érsekség birtoka. 1664-ben 50 háztartás volt a faluban. A török elleni harcok következtében elnéptelenedett, 1696-ban pusztaként említik és később is csak Faluhely megnevezéssel szerepel. A 18. század elején újratelepült, de a kuruc harcok miatt lakossága a korábbinak csak töredéke volt. 1715-ben 41, 1720-ban 39 háztartás található a községben. A későbbiekben a káptalannak köszönhetően ismét fejlődésnek indult, melyet csak az 1831. évi kolerajárvány akasztott meg. 1848-49-ben a Komárom és Vác környéki harcok miatt többször volt hadszintér a község területe. 1876-ban nagy árvíz, 1888-ban pedig tűzvész sújtotta.

Vályi András szerint "EBED. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkánytól fél óránnyi meszszeségre, Nána, és Muzsla faluknak szomszédságokban, Szentegyházát néhai Illyés Jánós, volt Esztergomi Káptalanbéli Úr építette, és SZENT ISTVÁN tiszteletére szenteltetett. Helybéli Pap (Localis Capellanus) rendeltetett ide 1786. esztendőben. Határja néhol középszerű, de néhol jó termékenységű, fája kevés, legelője elég, szőleje számos, vagyonnyainak eladására alkalmatossága Esztergomban, és a’ Dunán; de mivel legelőjének, ’s réttyeinek is egy rész elöntetik, második Osztálybéli."[6]

Fényes Elek szerint "Ebed, Esztergom most Komárom vm. magyar falu, közel a Dunához. Esztergomtól nyugotra 1 mfd. 1134 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja egészen róna, s 1-ső osztálybeli; rétje, legelője kövér; bora elég; halászatja a Dunában, kivált vizára nagy fontosságu. F. u. az esztergomi káptalan. A lakosok birnak 1643 hold első, 821 1/2 hold második osztályu szántóföldet, 343 1/2 h. rétet, 750 1/2 kapa szőlőt."[7]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1976-ban Párkányhoz csatolták és csak 1999-ben lett újra önálló község.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1408 lakosából 1334 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1468 lakosából 1462 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1588 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1499 lakosából 1493 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1656 lakosából 1593 magyar és 62 csehszlovák volt.

1930-ban 1666 lakosából 1510 magyar és 115 csehszlovák volt.

1941-ben 1647 lakosából 1537 magyar és 2 szlovák volt.

1970-ben 1451 lakosából 1283 magyar és 155 szlovák volt.

2001-ben 1165 lakosából 1026 magyar és 119 szlovák nemzetiségű.

2011-ben 1174 lakosából 931 magyar és 170 szlovák nemzetiségű.

2021-ben 1141 lakosából 821 (+31) magyar, 195 (+28) szlovák, 3 (+2) cigány, 9 egyéb és 113 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Szent István-templom
  • Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1730 és 1732 között Illyés János esztergomi kanonok építtette, tornya 1755-ben épült. Legutóbb 1991-ben újították.
  • A temetőben 1862-ben épített romantikus kápolna látható.
  • A katolikus templom előtt áll a két világháború áldozatainak emlékműve, melyet 2001. május 8-án állítottak.
  • A Millenniumi emlékoszlop a katolikus templom melletti parkban áll.
  • Ebed igen gazdag szakrális kisemlékekben:
    • Angyalszobor – Szabó Miklós és felesége állíttatták 1906-ban, 1949-ben felújították.
    • Szentháromság-szobor – a községháza előtt áll.
    • Szent József szobra a templom előtt található; Szabó József és Góra Anna emeltette 1913-ban.
    • Szent Vendel szobrát 1886-ban emeltette Góra Ignácné, jelenleg[10] helyreállításra szorul.
    • Az István király utcában álló feszületet Gáll Mihály állíttatta eredetileg a temetőben, 1923-ban került mostani helyére.
    • A főút mellett álló feszületet 1873-ben állíttatta Semseji Katalin.

Képtár

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Obid
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebed témájú médiaállományokat.


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Blazovich László-Géczi Lajos 2005: Anjou-kori oklevéltár XXI 1337. Budapest-Szeged, 261-262 No. 456.
  4. Kollányi Ferenc 1901: Visitatio capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Történelmi Tár 54, 82, 260; Tóth Krisztina 2020: Esztergom megye történeti földrajza a késő középkorban. p. 241.
  5. Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. p. 166 No. 369
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ma7.sk
  9. Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
  10. 2009-07-12

Források

[szerkesztés]
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 38 No. 57.
  • Jozef Zábojník 2019: Pohrebisko z obdobia avarského kaganátu v Obide.
  • Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
  • Ivan Kuzma 1996: Pohrebisko z obdobia avarského kaganátu v Štúrove-Obidskej pustatine. AVANS 1994, 112-114.
  • Zábojník, J. 1990: Gräberfeld und Siedlung aus der Zeit des awarischen Kaganats in Štúrovo-Obid. In: Die Ergebnisse der archäologischen Ausgrabungen beim Aufbau des Kraftwerksystems Gabčíkovo-Nagymaros. Sammelband von Beiträgen. Nitra, 61-68.
  • Zábojník, J. 1988: On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia. Archeologické rozhledy 40/4, 401-437, 480.
  • Ožďáni, O. 1985: Výsledky záchranného výskumu v Štúrove v Obidskej puste. AVANS 1984, 182-184.
  • Juraj Pavúk - Peter Romsauer 1975: Výsledky prieskumu v Obide. AVANS 1974, 77-78.
  • Václav Mencl 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha-Prešov, 93, 138-139.