Együttható
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az együttható (koefficiens) olyan szám, esetenként paraméter, amely szorzótényező egy kifejezésben vagy egy sorban, sorozatban.
A szó eredete
[szerkesztés]A latin coefficere 'együtt hatni' szóból származik.
A matematikában
[szerkesztés]Az együttható egy matematikai objektum szorzótényezője. Ez az objektum rendszerint változó vagy vektor. Az objektumok és együtthatójuk szokás szerint ugyanazt az indexet kapják:
ahol az változó együtthatója minden -re.
Egyszerű példa: a kifejezésben az együttható 9.
Fontos együtthatók a matematikában:
- Polinom együtthatói, a legmagasabb fokú tag együtthatója a főegyüttható
- Binomiális együttható
- Taylor-együtthatók (lásd Taylor-sor)
- Fourier-együtthatók (lásd Fourier-sor)
- Hatványsor vagy Laurent-sor együtthatói, köztük a reziduum (a mínusz egyedik együttható)
- Clebsch-Gordan-együttható
A fizikában
[szerkesztés]A fizikában az együtthatók bizonyos anyagok és testek tulajdonságait leíró mennyiségek. Néhány példa:
- Hőtágulási együttható
- Gördülési és csúszási súrlódási együttható
- Hővezetési együttható
- Hall-együttható lásd Hall-effektus
Nem minden ilyen együtthatót neveznek azonban együtthatónak:
- Fizikai állandók
- A hasonlósági törvényeken alapuló arányszámok, mint a Reynolds-szám.
A kémiában
[szerkesztés]A reakcióegyenletekben a sztöchiometriai arányszámok azt mutatják, hogy a különböző anyagok milyen arányban reagálnak egymással. Példa:
- két hidrogénmolekula és egy oxigénmolekula két vízmolekulává alakul
- két mol hidrogén egy mol oxigénnel két mol vízmolekulává alakul.
Néha törtszámok szerepelnek; ekkor a részecskés olvasat nem értelmezhető.