A keresztény kultúrkör Krisztussal azonosítja a Halak csillagképet, mivel a tavaszpont a Kosból akkor került vissza a Halak jegyébe, amikorra Krisztus születése tehető.
A mítosz szerint anyát és gyermekét megtámadta Tüphón, a szörnyeteg. Aphrodité és gyermeke a vízen keresztül menekültek, és mindketten hallá váltak. Hogy el ne sodródjanak egymástól, egy szalagot kötöttek egymás lábára. Ezt a szalagot a szeretet kötelékeként is aposztrofálni szokták, és a csillagkép ábrázolásában is megjelenik.
A Halak zömmel az északi félgömbön van, de délnyugati része 6 fokkal nyúlik az égi egyenlítő alá. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható.
A Nap látszólagos égi útja során március 13-tól április 19-ig van a Halak csillagképben.[1] A konstelláció V betűje két végének halvány csillagai május közepén, az északkeleti és a keleti horizont felett bukkannak elő hajnali fél kettő tájékán. Egy hónappal később, ugyanebben az időben a csillagkép teljes területe a horizont fölött van már. Augusztus és szeptember hónapokban egész éjszaka megkereshető. December közepén este 7 körül, 40-75° magasságban delel. Január végén este 8 órakor teljes területe megfigyelhető a nyugati égbolton. Február végén az éjszakai sötétség beálltával kezdi meg nyugvását.
A Halak csillagkép legfényesebb csillaga sem éri el a 3m-t. Felismerésében segít, hogy mintegy húsz, 3,5-4,5m körüli csillaga egy szabályos, 30-40° nagyságú "V" betűt formál, a nyugati végen öt csillagból (ι-θ-γ-κ-λ) álló körrel. A V betű a Pegazus csúcsán álló fényes négyszögét veszi körül.
A csillagkép két, a farkaiknál összekötött halból áll, amiket halvány csillagai miatt nehéz felismerni. Éjféli delelése szeptember végére, október elejére esik. Az egyenlítőtőlészakra és délre (az 57. szélességi fokig) is látható.
.svg){kind=small}
Halak csillagkép
