Halogenidásványok
Ásványrendszertan |
---|
Nickel–Strunz-ásványrendszertan |
A halogenidek ásványosztályba a fluor, klór, bróm és jód vegyületei tartoznak. Közös jellemzőjük a sós vagy keserű íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk magas.
Előfordulásuk
[szerkesztés]Halogenidek nagy mennyiségben találhatók a tengervízben, oldott állapotban. A földtörténet során gyakran egész tengeröblök fűződtek le a nyílt tengerről és vizük elpárolgásával az oldott sók bepárlódtak. E folyamatok hatalmas sótelepeket hoztak létre. Ezeket a bepárlási sókőzeteket evaporitoknak nevezik. Magyarországon Perkupán találhatók evaporitok és így keletkeztek az erdélyi sótelepek is.
A fluor, főképpen kalciummal alkotott önálló haloidsóként magmás (pneumatolitos–hidrotermás) folyamatok terméke. A klór ugyanakkor e magmás folyamatok során legfeljebb pótanionként kerül egyes kristály vegyületekbe, és nagyobb mennyiségű elsődleges felszínre jutása csak a vulkáni exhalációk során következik be. Nagyrészt ebből származik a tengervíz klórtartalma, illetve a bepárlódásos sótelepekben önálló vegyületként történő másodlagos felhalmozódása.
Jellemzőik
[szerkesztés]A halogenidek túlnyomó többségében majdnem teljesen ionos kapcsolódás valósul meg. Az anion egyértékű halogén, melyhez főképpen a periódusos rendszer két bal szélső oszlopában levő alkáli- és alkáliföldfém-ionok kapcsolódnak. E könnyűfémek közepes méretük és kis töltésük következtében az anionra polarizáló hatást alig gyakorolnak, s így valódi heteropoláros kötés jön létre. Ezek az ásványok viselkedésükben egészen sóneműek, színtelenek vagy gyengén színezettek, vízben nagy részük könnyen oldódik; kis fajsúlyúak és fénytörésük is gyenge.
A sokkal kisebb jelentőségű nehézfém-halogenidekben a kisebb kationméret (és esetleg nagyobb töltés) folytán bizonyos ionpolarizáció is érvényesül, tehát némi kovalens kötésjelleg is mutatkozik. Ezeket a ritka halogenideket nagyobb fajsúly, esetleg idiokromás színeződés, nagyobb törésmutató, s így erős fény, valamint kisebb oldékonyság jellemzi.
Halogenidek rendszerezése
[szerkesztés]A Dana-féle rendszer
[szerkesztés]Az új Dana-féle rendszertan a halogenideket négy osztályra bontja: víztartalmú és vízmentes halogenidek, oxi-halogenidek és hidroxihalogenidek, halogenid vegyületek és összetett halogenidek.[1]
|
|
|
|
A Strunz-féle rendszer
[szerkesztés]A Strunz-féle ásványrendszertan a halogenidek osztályában négy alosztály különböztet meg, ezeken belül pedig sorokat illetve csoportokat:[2]
- III. Halogenidek
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dana's New Halide Classification (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)
- ↑ Strunz Classification of Halides (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)