Hendrik Goltzius
| Hendrik Goltzius | |
 | |
| Önarcképe | |
| Született | 1558. február[1][2] Bracht[3] |
| Elhunyt | 1617. január 1. (58 évesen)[4][5][6][7][8] Haarlem[9][10][3] |
| Állampolgársága | Egyesült Tartományok |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrik Goltzius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hendrik Goltzius (Névváltozat: Hendrick) (Bracht/ma Brugge/, 1558. — Haarlem, 1617. január 1.) németalföldi festő, grafikus, nyomdász és kiadó manierista stílusban. Ismert önarcképe szignált, 1593–94-ben keletkezett, s a bécsi Albertina őrzi.
Életpályája
[szerkesztés]Otthon apjánál üvegfestést tanult, majd követte Haarlembe Dirck Volkertsz. Coornhert (1522–1590) humanista tudóst és művészt, ő lett Goltzius mestere. A festésben és a metszésben a manierizmus hatott rá, főleg Bartholomeus Spranger festészete. Fiatalon elsősorban réz- és fametszeteket készített. 1591-ben bejárta Itáliát és egyes német területeket.
Visszatérve Haarlembe folytatta a metszetkészítést, gazdagította a rézmetszet kifejezési módjait. A vonalakat lágyan vastagította, hozzásimultak az ábrázolt alakok formáihoz, árnyékai átlátszóak és könnyedek lettek. Lapjai tónusban igen finoman mérlegeltek. Mintegy 300 lapja nagy technikai tudásról tanúskodik. Szerkesztésben, kidolgozásban a legnagyobb művészek hatottak rá, Az angyali üdvözlet Raffaello, Mária megpróbáltatása Parmigianino, A pásztorok imádása Bassano, A szent család Lucas van Leyden, a Circumcisio pedig Dürer modorában készült. A fametszetekben is nevezetes műveket alkotott, két-három dúccal nyomtatott (chiaroscuro) művei keresettek voltak.
1600 körül kezdett komolyan festeni, számos festményt alkotott mitológiai és vallási témákban manierista stílusban, azonban életművén belül festményeinél jelentősebbek metszetei, a metszetek terén elért újításai. Haarlemben élt és alkotott, Karel van Mander, Bartholomeus Spranger és Goltzius szinte triumvirátust alkottak ebben a városban, megalapították a festőakadémiát és sok tanítványt neveltek, sokak – köztük Karel van Mander – szerint Haarlem a modern festészet bölcsője Németalföldön éppen úgy, mint Vasari szerint Firenze Itáliában.
Festményeiből
[szerkesztés]_-_Sine_Cerere_et_Libero_friget_Venus_(Without_Ceres_and_Bacchus,_Venus_Would_Freeze)_-_Google_Art_Project.jpg)
-
'Jupiter és Antiope' -
Az alvó Danaé (1603; Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles, USA) -
Vénus és Adonis -
Lót és lányai (1616; Rijksmuseum, Amszterdam) -
Diana és Kallisto -
Jupiter és Antiopé
Grafikáiból
[szerkesztés]-
Majom láncon (1597) -
Ikarusz (1588) -
![Salamon ítélete[11] (1604)](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Inquisitie-Hendrick_Goltzius.jpg/90px-Inquisitie-Hendrick_Goltzius.jpg)
Salamon ítélete[11] (1604) -
Goltzius jobb keze (1588) -
A római hősök (1586)
![Salamon ítélete[11] (1604)](/https/hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Inquisitie-Hendrick_Goltzius.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Hendrick Goltzius (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b ECARTICO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. január 8.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Hendrick Goltzius (holland nyelven)
- ↑ Hendrik Goltzius
- ↑ Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ 118540610
- ↑ 122708353
- ↑ A bibliai történet egyik legszebb irodalmi feldolgozása Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör című 1945-ben írt drámájában olvasható.
Források
[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Goltzius, Hendrik lásd 396. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Életrajza, képei, Web Gallery of Art
