Hessen

	Hessen
; Hessen zászlaja	; Hessen címere
Fővárosa	Wiesbaden
	é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″50.083333°N 8.250000°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″50.083333°N 8.250000°E
Legnagyobb város	Frankfurt am Main
Államforma	szabad állam
	Vezetők
Miniszterelnök	Boris Rhein (CDU)
Hatalmon lévő párt	CDU-Zöldek koalició
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista IT Planning Council
	Népesség
Népszámlálás szerint	6 420 729 fő (2023. dec. 31.)
Becsült	6 093 000 fő fő (2004.)
Népsűrűség	288 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	21 114 km²
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hessen témájú médiaállományokat.

Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre. Fővárosa Wiesbaden.

Neve

A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki.

Földrajz

Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék-Pfalzcal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos.

Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják.

Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben.

Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra.

Története

Bővebben: Hesseni Nagyhercegség

Bővebben: Hesseni tartománygrófok és választófejedelmek listája

A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből alakult ki.

A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lépett életbe. Hessen volt az első német tartomány, amely a második világháború után új alkotmányt fogadott el.

A tartomány közigazgatási területét az amerikai katonai kormányzat 2. proklamációjával Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven 1945. szeptember 19-én állították helyre. A tartomány neve az alkotmány életbelépésével Hessen lett.

Politika, közigazgatás

Politika

Az összes állami hivatal székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők:

Parlament (Hessischer Landtag)
Állami Bíróság (Hessischer Staatsgerichtshof)
Állami Kancellária (Staatskanzlei), a miniszterelnök székhelye
Állami Kriminalisztikai Intézet (Landeskriminalamt)
Állami Rendőrakadémia (Hessische Polizeischule)
Állami Statisztikai Intézet (Statistisches Landesamt)
Az összes minisztérium, melyek a következők:
- Belügy- és Sportminisztérium
- Gazdaság, Közlekedés és Állami Fejlődés Minisztériuma
- Igazságszolgáltatási Minisztérium
- Képzettségszolgáltatási Minisztérium
- Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
- Pénzügyminisztérium
- Tudomány és Művészet Minisztériuma

A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek a hesseni alkotmányt is megváltoztathatják, ugyanakkor a német szövetségi alkotmány az alapvető emberi jogok területén továbbra is magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány megengedi a halálbüntetést, a német szövetségi viszont tiltja. Ennek eredőjeként Hessenben sincs halálbüntetés. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekről teljesen a tartományi parlament dönt, például az állami oktatáspolitika vagy belügyi kérdések. Minden tartománynak saját költségvetése van.

Az aktuális miniszterelnök 2010 óta Volker Bouffier (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ezt követően megalakult az első Bouffier-kormány. A 2013-as választásokon ismét a CDU nyert, de nem szerzett többséget, így alakult meg 2014-ben Németország első olyan kormánya, ahol a CDU koalíciós partnere a Zöldek.

Közigazgatás

Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll.

Bergstraße járás (Kreis Bergstraße) (Székhely Heppenheim)
Darmstadt-Dieburgi járás (Landkreis Darmstadt-Dieburg) (Székhely Darmstadt)
Groß-Geraui járás (Kreis Groß-Gerau) (Székhely Groß-Gerau)
Hochtaunus járás (Hochtaunuskreis) (Székhely Bad Homburg)
Main-Kinzig járás (Main-Kinzig-Kreis) (Székhely Gelnhausen)
Main-Taunus járás (Main-Taunus-Kreis) (Székhely Hofheim am Taunus)
Odenwald járás (Odenwaldkreis) (Székhely Erbach (Hessen))
Offenbachi járás (Landkreis Offenbach) (Székhely Dietzenbach)
Rheingau-Taunus járás (Rheingau-Taunus-Kreis) (Székhely Bad Schwalbach)
Wetterau járás (Wetteraukreis) (Székhely Friedberg (Hessen)
Gießeni járás (Landkreis Gießen) (Székhely Gießen)
Lahn-Dill járás (Lahn-Dill-Kreis) (Székhely Wetzlar)
Limburg-Weilburgi járás (Landkreis Limburg-Weilburg) (Székhely Limburg an der Lahn)
Marburg-Biedenkopfi járás (Landkreis Marburg-Biedenkopf) (Székhely Marburg)
Vogelsberg járás (Vogelsbergkreis) (Székhely Lauterbach (Hessen))
Fuldai járás (Landkreis Fulda) (Székhely Fulda)
Hersfeld-Rotenburgi járás (Landkreis Hersfeld-Rotenburg) (Székhely Bad Hersfeld)
Kasseli járás (Landkreis Kassel) (Székhely Kassel)
Schwalm-Eder járás (Schwalm-Eder-Kreis) (Székhely Homberg (Efze))
Werra-Meißner járás (Werra-Meißner-Kreis) (Székhely Eschwege)
Waldeck-Frankenbergi járás (Landkreis Waldeck-Frankenberg) (Székhely Korbach)

Önálló nagyvárosok:

DA – Darmstadt
F – Frankfurt am Main
KS – Kassel
OF – Offenbach am Main
WI – Wiesbaden

A legnagyobb városok

Város	Lakosság (fő)	Terület (km²)
Frankfurt am Main	660 000	248,31
Wiesbaden	287 000	204,10
Kassel	194 000	106,79
Darmstadt	140 000	122,23
Offenbach am Main	119 000	44,90
Hanau	88 000	76,49
Marburg	78 000	124,50
Gießen	73 000	72,56
Fulda	64 000	104,04
Rüsselsheim	59 000	58,30
Wetzlar	52 000	75,67
Bad Homburg vor der Höhe	52 000	51,17

Gazdaság

A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található.

Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le.

Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag van hasznosítva.

Biblisben egy atomerőmű áll.

A legfontosabb cégek

Cég	Alkalmazottak száma (2003, fő)
Deutsche Lufthansa AG	34 500
Deutsche Bahn AG	25 000
Deutsche Post AG	24 700
REWE-Zentral AG	23 500
Adam Opel AG	20 000
Deutsche Telekom AG	19 000
Allianz Group	17 400
Siemens AG	16 300
Fraport AG	15 900
Volkswagen	15 300