It’s Late

	Queen; It’s Late
	kislemez a(z) News of the World albumról
B-oldal	Sheer Heart Attack
Megjelent	1978. április 25.
Formátum	7"
Felvételek	1977. július–szeptember; Basing Street Studios és Wessex Sound Studios, London, Anglia
Stílus	Hard rock
Nyelv	angol
Hossz	6:27 (album); 3:49 (kislemez)
Kiadó	EMI, Elektra
Szerző	Brian May
Producer	Queen
	Queen-kronológia
	A News of the World album dalai
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	Első oldal We Will Rock You; We Are the Champions; Sheer Heart Attack; All Dead, All Dead; Spread Your Wings; Fight From the Inside; Második oldal ; Get Down, Make Love; Sleeping on the Sidewalk; Who Needs You; It’s Late; My Melancholy Blues;
	Videóklip
	Hivatalos videóklip
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az It’s Late a tizedik dal a brit Queen rockegyüttes 1977-es News of the World albumáról. A szerzője Brian May gitáros volt, aki részben a saját élettapasztalataiból egy háromfelvonásos szöveget írt a dalhoz, amelynek így magyarázta a cselekményét: „Azt hiszem, egyrészt az általam megélt tapasztalatokból áll össze, másrészt olyanokból, amelyeket – azt gondoltam – mások megélnek, de azt hiszem, ettől még nagyon személyes dal; három részből épül fel, az elsőben egy fickó és a barátnője mondjuk otthon vannak. A második részben a fickó egy másik nővel van egy szobában, szereti őt, nem tudja megállni, hogy ne szeresse, az utolsó részben pedig visszamegy a barátnőjéhez.”^[1]

A dal egyike az együttes nagy ívű, hosszú balladáinak. 4/4-es az üteme, A dúrban íródott, és viszonylag lassú, percenként 56-os a ritmusa.^[2] May tapping technikával játszott a dal bizonyos szakaszában, ő maga úgy írta le, hogy két kézzel játszott hammer on stílusban (ami a tapping definíciója). „Egy fickótól lestem el, akit azt mondta, hogy a ZZ Top Billy Gibbonsától nyúlta le. Texasi klubokban játszott, csinálta ezt a hammering dolgot. Annyira izgatott, hogy amikor hazamentem, rengeteget gyakoroltam, és végül használtam az »It’s Late«-ben. […] Lefogtam a húrokat a bal kezemmel, a bal kezem egy ujjával ráütöttem a húrra, majd ugyanúgy a jobb kezem egyik ujjával is.”^[3]

1978. április 25-én kislemezen is megjelent Amerikában, de nem aratott sikert, mindössze a hetvenkettedik helyet érte el a slágerlistán.^[1] A Record Mirror szerint „egy darabig romantikusnak hangzik, aztán a kemény riffek átveszik az irányítást, Mercury éneke pedig meglehetősen nyers”,^[4] a The Washington Post szerint „panaszos rockdal egy sikertelen kapcsolatról a Queen tipikus hangzásában, […] szerethető stílusban. […] Ami pedig a Queen egyik nagy problémájának tűnik: nem tudják mikor kéne véget érnie a dalnak, gyakran engednek a kísértésnek, és felesleges effektusokkal nehezítik meg, valamint hajlamosak instrumentális közjátékokkal teletűzdelni a dalokat.”^[5] Donald A. Guarisco az AllMusictól azt írta róla: „dübögő, gitárvezérelt támadás, amely ízlésesen közvetíti az extrém érzelmeket.”^[6]

Az eredeti kiadásakor nem forgattak hozzá videóklipet, csak sokkal később, az 1997-es Queen Rocks album megjelenése alkalmából szerkesztettek hozzá egy javarészt élő felvételekből álló videót. Alig pár alkalommal játszották a koncertjeiken 1977 és 1979 között.^[1]

Közreműködők

Ének: Freddie Mercury
Háttérvokál: Roger Taylor

Hangszerek:

Roger Taylor: dob
John Deacon: basszusgitár
Brian May: elektromos gitár

Kiadás és helyezések

Helyezések

Év	Ország	Helyezés^[7]
1978	Billboard Hot 100	74

7" kislemez (Elektra E-45478, Amerika)

It's Late – 3:49
Sheer Heart Attack – 3:24

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 184–185. o. (2007). ISBN 978-1-905287-33-8
↑ Digital Sheet Music – Queen It's Late. musicnotes.com. (angolul) EMI Music Publishing (Hozzáférés: 2013. április 26.)
↑ Obrecht, Jas (1982. január). „Brian May: On The Record”. Guitar Player.
↑ Smith, Robin (1977. november). „Naked Queen”. Record Mirror. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
↑ (1977. december 28.) „Queen: Less Flamboyance, More of the Beatles”. The Washington Post.
↑ Guarisco, Donald A.: Queen: It's Late. www.allmusic.com. (angolul) AllMusic (Hozzáférés: 2013. április 26.)
↑ Queen – Charts & Awards. www.allmusic.com. (angolul) AllMusic (Hozzáférés: 2013. április 25.)

További információk

Dalszöveg
It’s Late. www.queensongs.info. (angolul) Queensongs.info – Részletes dalszerkezet elemzés
Slágerlistás helyezései. ukmix.org (angolul)

Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Purvis-1] Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 184–185. o. (2007). ISBN 978-1-905287-33-8

[2] Digital Sheet Music – Queen It's Late. musicnotes.com. (angolul) EMI Music Publishing (Hozzáférés: 2013. április 26.)

[3] Obrecht, Jas (1982. január). „Brian May: On The Record”. Guitar Player.

[4] Smith, Robin (1977. november). „Naked Queen”. Record Mirror. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)

[5] (1977. december 28.) „Queen: Less Flamboyance, More of the Beatles”. The Washington Post.

[6] Guarisco, Donald A.: Queen: It's Late. www.allmusic.com. (angolul) AllMusic (Hozzáférés: 2013. április 26.)

[7] Queen – Charts & Awards. www.allmusic.com. (angolul) AllMusic (Hozzáférés: 2013. április 25.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]