Köppen klímaosztályozása
A Köppen-féle klímaosztályozás az egyik legszélesebb körben használt klímaosztályozási rendszer. Wladimir Köppen (1846–1940) német-orosz klimatológus először 1884-ben publikálta,[1][2] majd több módosítást végzett rajta, 1918-ban és 1936-ban is.[3][4] Később, 1954-ben és 1961-ben Rudolf Geiger német klimatológus (1894–1981) újabb változtatásokat végzett az osztályozási rendszeren, így ezt a változatot Köppen–Geiger klímaosztályozásnak is nevezik.[5][6]
Besorolási rendszere
[szerkesztés]| Első kód | Második kód | Harmadik kód |
|---|---|---|
| A (trópusi) | f (nedves) | |
| m (monszun) | ||
| s, w (szavanna) | ||
| B (száraz) | W (sivatag) | |
| S (sztyepp) | ||
| h (forró) | ||
| k (hideg) | ||
| C (meleg mérsékelt) | w (száraz téllel) | |
| s (száraz nyárral) | ||
| f (nincs száraz évszak) | ||
| a (forró nyár) | ||
| b (meleg nyár) | ||
| c (hideg nyár) | ||
| D (kontinentális-boreális) | w (száraz téllel) | |
| s (száraz nyárral) | ||
| f (nincs száraz évszak) | ||
| a (forró nyár) | ||
| b (meleg nyár) | ||
| c (hideg nyár) | ||
| d (nagyon hideg tél) | ||
| E (poláris) | T (tundra) | |
| F (örök fagy) |
A felosztás alapelemei kizárólag statisztikai módszerekkel feldolgozott meteorológia adatok:
- a hőmérséklet és
- a csapadék
értékei voltak.
Az éghajlat legfőbb kifejezőjének az őshonos növényzetet tekintette. Az első változatban öt övet különböztetett meg, és ezeket sorban az ábécé betűivel jelölte:
- A: trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot [7]
- B: száraz öv, amelynek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki [7]
- C: meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik [7]
- D: kontinentális-boreális, a szélsőségesen nagy évközi hőingadozással jellemzett öv [7]
- E: sarkvidéki, a fatenyészet határán túli hideg, poláris terület [7]
Később ezeket a csapadék eloszlásának típusa szerint három altípusra bontotta:
- száraz időszak nélkül (f), → például Cf: meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással
- száraz nyári időszakkal (s),
- száraz téli időszakkal (w).
Bevezetett négy újabb földrajzi zónát is:
- sztyepp (S), → pl. BS: száraz éghajlatú sztyepp klíma, rövid csapadékos időszakkal
- sivatag (W)
- tundra (T), → pl. ET: poláris vagy magashegységi tundra éghajlat, rövid nyári vegetációs időszakkal
- örök fagy (F).
Természetesen nem minden alaptípusban fordult elő mindhárom, elméletileg lehetséges alcsoport, így a gyakorlatban 11 éghajlati osztályt jelölt ki, és ezt a rendszert később 6 hőmérsékleti kategória bevezetésével finomította.
Továbbfejlesztése
[szerkesztés]Rudolf Geiger (1894−1981) az 1930-as évektől együtt dolgozott Köppennel, majd Köppen halála után is változtatásokat eszközölt, ezt nevezik ma Köppen–Geiger klímaosztályozásnak. Geiger társszerkesztője volt az ambiciózus, sokkötetes Handbuch der Klimatologie (Kézikönyv a Klimatológiáról) műnek is, amely viszont soha nem fejeződött be.[8]
A klímaosztályozási rendszerüket kicsit később Glenn Thomas Trewartha (1896 – 1984) amerikai földrajztudós módosította (Köppen-Trewartha éghajlati osztályozás). Ez a Köppen-Geiger rendszer módosított változata, és annak néhány hiányosságára készült.
Köppen nyomán Magyarországon Zólyomi Bálint dolgozott ki módszert a magyar csapadékjárási típusok statisztikai elemzésére.
Térképek
[szerkesztés]Térképek a Köppen-osztályozás alapján
-
Az „A” (trópusi) csoportba tartozó területek -
„B” (száraz) csoportba tartozó területek -
„Csa” és „Csb” csoportba tartozó területek -
„Cfb”, „Cfc”, „Cwb”, „Cwc” csoportba tartozó területek -
„D” csoportba tartozó területek -
Európa Köppen-féle éghajlati osztályozása
A Föld éghajlati osztályozása
[szerkesztés].svg)
|
Af - állandóan csapadékos trópusi esőerdő éghajlat
Am - trópusi monszun éghajlat
As - trópusi szavanna éghajlat
Aw - trópusi, időnként száraz szavanna éghajlat
|
BWh - forró sivatagi éghajlat
BWk - hideg sivatagi éghajlat
BSh - forró félszáraz éghajlat
BSk - hideg félszáraz éghajlat
|
Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat
Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat
Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat
|
Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat
Cwb - nedves szubtrópusi / szubtrópusi-óceáni-hegyvidéki
Cwc - óceáni szubpoláris éghajlat
|
Cfa - meleg óceáni / nedves szubtrópusi
Cfb - mérséklet óceáni
Cfc - hideg óceáni éghajlat
|
Dsa - meleg kontinentális / mediterrán kontinentális
Dsb - mérséklet kontinentális / mediterrán kontinentális
Dsc - hűvös kontinentális éghajlat
Dsd - hideg kontinentális éghajlat
|
Dwa - meleg kontinentális / nedves kontinentális
Dwb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális
Dwc - hűvös kontinentális / szubarktikus
Dwd - hideg kontinentális / szubarktikus
|
Dfa - meleg kontinentális / nedves kontinentális
Dfb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális
Dfc - hűvös kontinentális / szubarktikus
Dfd - hideg kontinentális / szubarktikus
|
ET - tundra éghajlat
EF - örök fagy éghajlat
|
A térkép betűkódjai
[szerkesztés]| A Köppen-féle térkép betűkódjai[9] | ||
|---|---|---|
| főöv (1. kód) | csapadék (2. kód) | hőmérséklet (3. kód) |
| A : trópusi | W : sivatag | h : forró-száraz |
| B : száraz | S : sztyepp | k : hideg-száraz |
| C : meleg-mérsékelt | f : egyenletesen nedves | a : hosszú, forró nyár |
| D : kontinentális-boreális | s : száraz nyár | b : hosszú, hűvös nyár |
| E : poláris és magashegységi | w : száraz tél | c : rövid, hűvös nyár |
| m : monszun | d : rövid, hűvös nyár; zord tél | |
| F : állandó jég | ||
| T : tundra | ||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Köppen, Wladimir (1884. november 27.). „Die Wärmezonen der Erde, nach der Dauer der heissen, gemässigten und kalten Zeit und nach der Wirkung der Wärme auf die organische Welt betrachtet”. Meteorologische Zeitschrift 20 (3), 351–360. o. DOI:10.1127/0941-2948/2011/105. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
- ↑ (2011. november 27.) „Comments on: 'The thermal zones of the Earth' by Wladimir Köppen (1884)”. Meteorologische Zeitschrift 20 (3), 361–365. o. DOI:10.1127/0941-2948/2011/0258.
- ↑ Köppen, Wladimir. Klassification der Klimate nach Temperatur, Niederschlag and Jahreslauf, Petermanns Geographische Mitteilungen 64, 193–203, 243–248. o. (1918)
- ↑ Köppen, Wladimir. Das geographische System der Klimate 1. Berlin: Borntraeger (1936)
- ↑ Geiger, Rudolf (1954), Klassifikation der Klimate nach W. Köppen, vol. 3, Berlin: Springer, pp. 603–607
- ↑ Geiger, Rudolf (1961), Überarbeitete Neuausgabe von Geiger, R.: Köppen-Geiger / Klima der Erde (Wandkarte 1:16 Mill.) – Klett-Perthes, Gotha.
- ↑ a b c d e Péczely Gy: Éghajlattan
- ↑ Chrono-Biographical Sketch: Rudolf Geiger. people.wku.edu. (Hozzáférés: 2024. január 8.)
- ↑ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_20_eghajlattan/ch02s03.html
Éghajlati típusok Köppen-osztályozásán | |
|---|---|
| „A” csoport (trópusi) | |
| „B” csoport (száraz) | |
| „C” csoport (meleg-mérsékelt) | |
| „D” csoport (kontinentális-boreális) | |
| „E” csoport (poláris és magashegységi) | |
| Térképen | |