Konstantinápoly ostroma (626)
Konstantinápoly első ostroma 626-ban történt a szövetséges avar és perzsa seregek által, azonban az Aranyszarv-öbölben történt szláv monoxylok kudarcba fulladt támadása után az ostromot leállították. Ez fordulatot jelentett mind a bizánci-perzsa háború menetében, mind az Avar Kaganátus kül- és belpolitikájában egyaránt.
626-ban a perzsa sereg útra kelt, hogy megkeresse és legyőzze Hérakleiosz bizánci császár csapatait és elfoglalja Konstantinápolyt. 626 nyarán a bizánci fővárost avar és szláv seregek kezdték ostromolni. A város azonban képes volt ellenállni az ostromnak a flotta segítségével, amely azt is megakadályozta, hogy a perzsák átkeljenek az európai oldalra. Az avaroknak félbe kellett hagyniuk az ostromot, és a perzsa sereg Shahrbaraz parancsnok vezetésével 627 elején Calcedoniából visszavonultak Szíriába. A bizánciak a sikert isteni beavatkozásnak tekintették.
Irodalom
[szerkesztés]- Hurbanič, M. 2008: Historické súvislosti a príčiny avarského útoku na Konštantínopol roku 626. Vojenská história 3/2008, 3-23.
- Hurbanič, M. 2009: Posledná vojna antiky. Prešov.
- Hurbanič, M. 2010: História a mýtus. Prešov.
- Csiky, G. 2012: Konstantinápoly városfalai és a 626. évi avar ostrom. In: Kiss, P.-Piti, F.- Szabados, Gy. (szerk.): Középkortörténeti tanulmányok 7. Szeged, 165-183.
- Hurbanič, M. 2017: A Conscious Stratagem or Garbled Memory? A Few Notes to the Anonymous Report on the Avar Siege of Constantinople Preserved in the Historia Syntomos of Patriarch Nikephoros. Graeco-Latina Brunensia 22/1.