Konyha (település)
Konyha (Kuchyňa) | |||
A Szent Miklós-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Pozsonyi | ||
Járás | Malackai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1206 | ||
Polgármester | Róbert Bujna | ||
Irányítószám | 900 52 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | MA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1769 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 253 m | ||
Terület | 45,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.406944°N 17.155556°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.406944°N 17.155556°E | |||
Konyha weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Konyha témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Konyha (szlovákul Kuchyňa, németül Kuchel) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Malackától 15 km-re délkeletre, a Kis-Kárpátok nyugati oldalán, a Malina-patak mentén fekszik. Érinti a bezárt Zohor–Detrekőszentmiklós-vasútvonal.
Története
[szerkesztés]1206-ban említik először. 1238-ban Endre pozsonyi ispán a pozsonyi ciszterci nővérek rendjének adományozta a konyhai malmot.[2] 1291-ben Kunch fia Depreht pozsonyi villicus kap itt birtokot adományba, melyen Szent Miklós tiszteletére épült egyház volt, s melyet már IV. Béla adománya óta birtokolt.[3] Vára a 14. század elején épült. Kezdetben a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt, majd kihalásuk után 1543-ban a királyé lett. Ezután a vár már nem szerepel oklevélben, valószínűleg a 16. században pusztult el. A falu ezután Detrekő várának uradalmához tartozott.
Vályi András szerint "KONYHA. Kuchin Kahl. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, é erdők mellett, határja jó termékenységű, búzát, rozsot, árpát bőven hoz, van szőleje, réttye, ’s erdeje is, Modorban piatzozása."[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Konyha, (Kuchinja), Poson m. tót falu, a Baba tövében, ut. p. Malaczkához keletre 2 mfldnyire. Lakja 1363 kath., 122 zsidó. Kath. paroch. templom; synagóga. Fő kincse nagy erdejében áll, mellynek egy része erdei vagy topolya fenyőből áll. Vizimalmok. F. u. h. Pálffy." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1767, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2011-ben 1660 lakosából 1565 fő szlovák volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1701-ben épült.
- Szent Anna, Szűz Mária és Szent Rókus kápolnái 1700 előtt épültek.
- A falutól 3,5 km-re észak-északnyugatra találhatók várának csekély maradványai.
- A malackai katonai repülőtér, légibázis a falutól 2,5 km-re nyugatra található.
- Kis víztározója van a Malina- és a Javorinka-patakok egyesülésénél.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 12033; 24325; 36431; Pavol Vrablec 2024: Najstarší mlyn na Záhorí. Záhorie 3/2024, 3
- ↑ DLDF 3827; Szentpétery Imre 1987: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 4, 1290–1301. Budapest, 83-84
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
További információk
[szerkesztés]- Melich János 1904: Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 34
- Martinovsky, Jan O. - Radics, Ferenc 1967: Bemerkungen über die Phytogeographie und Ökologie der in Ungarn vorkommenden Stipa-Arten XV. Beitrag zur Kenntnis der europäischen Federgräser. In: J. Ujhelyi (szerk.): Fragmenta Botanica 5, 39
- Ember Győző 1988: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest
- Beke Margit 1994: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. Budapest, 200-201 No. 25
- A pozsonyi jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1650–1773)