Ugrás a tartalomhoz

Konyha (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konyha (Kuchyňa)
A Szent Miklós-templom
A Szent Miklós-templom
Konyha zászlaja
Konyha zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásMalackai
Rangközség
Első írásos említés1206
PolgármesterRóbert Bujna
Irányítószám900 52
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség1769 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253 m
Terület45,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.406944°N 17.155556°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 17° 09′ 20″48.406944°N 17.155556°E
Konyha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konyha témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Konyha (szlovákul Kuchyňa, németül Kuchel) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Malackától 15 km-re délkeletre, a Kis-Kárpátok nyugati oldalán, a Malina-patak mentén fekszik. Érinti a bezárt Zohor–Detrekőszentmiklós-vasútvonal.

Története

[szerkesztés]

1206-ban említik először. 1238-ban Endre pozsonyi ispán a pozsonyi ciszterci nővérek rendjének adományozta a konyhai malmot.[2] 1291-ben Kunch fia Depreht pozsonyi villicus kap itt birtokot adományba, melyen Szent Miklós tiszteletére épült egyház volt, s melyet már IV. Béla adománya óta birtokolt.[3] Vára a 14. század elején épült. Kezdetben a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt, majd kihalásuk után 1543-ban a királyé lett. Ezután a vár már nem szerepel oklevélben, valószínűleg a 16. században pusztult el. A falu ezután Detrekő várának uradalmához tartozott.

Vályi András szerint "KONYHA. Kuchin Kahl. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek, é erdők mellett, határja jó termékenységű, búzát, rozsot, árpát bőven hoz, van szőleje, réttye, ’s erdeje is, Modorban piatzozása."[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Konyha, (Kuchinja), Poson m. tót falu, a Baba tövében, ut. p. Malaczkához keletre 2 mfldnyire. Lakja 1363 kath., 122 zsidó. Kath. paroch. templom; synagóga. Fő kincse nagy erdejében áll, mellynek egy része erdei vagy topolya fenyőből áll. Vizimalmok. F. u. h. Pálffy." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1767, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2011-ben 1660 lakosából 1565 fő szlovák volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. DLDF 12033; 24325; 36431; Pavol Vrablec 2024: Najstarší mlyn na Záhorí. Záhorie 3/2024, 3
  3. DLDF 3827; Szentpétery Imre 1987: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 4, 1290–1301. Budapest, 83-84
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

További információk

[szerkesztés]
  • Melich János 1904: Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 34
  • Martinovsky, Jan O. - Radics, Ferenc 1967: Bemerkungen über die Phytogeographie und Ökologie der in Ungarn vorkommenden Stipa-Arten XV. Beitrag zur Kenntnis der europäischen Federgräser. In: J. Ujhelyi (szerk.): Fragmenta Botanica 5, 39
  • Ember Győző 1988: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest
  • Beke Margit 1994: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637 - Strigonium Antiquum 3. Budapest, 200-201 No. 25
  • A pozsonyi jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1650–1773)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]