Krippel Móric
Krippel Móric | |
Született | 1867. szeptember 5. Kátlóc |
Elhunyt | 1945. november 23. (78 évesen) Sopron |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | erdőgazdálkodási mérnök |
Tisztsége |
|
Iskolái | Selmeci Akadémia (1887–1890) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Krippel Móric (Kátlóc, 1867. szeptember 5.[1] – Sopron, 1945. november 23.) okleveles erdőmérnök, egyetemi, címzetes, nyilvános rendes tanár, a volt Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola nyugalmazott nyilvános rendes tanára, az 1914–15 és 1915–16. tanévekben volt rektora, 1916–17., 1917–18. és 1923–24. tanévekben volt prorektora, az erdőmérnöki osztálynak több ízben volt dékánja, több kitüntetés tulajdonosa.[2]
Életpályája
[szerkesztés]Krippel István és Reinol Mária fiaként született. Középiskoláját Pozsonyban végezte el. Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatójaként végzett 1887–1890 között. 1890-től Erdélyben a székely közbirtokossági erdőket kezelte. 1893-ban a gyergyószentmiklósi erdőgondnokság vezetője lett. 1893-ban letette az erdészeti államvizsgát. 1904-ben főerdésszé nevezték ki; a csíkszeredai erdőhivatalhoz került. 1907-ben erdőmester lett. 1908-ban nevezték ki a selmecbányai főiskola erdőhasználattani tanszékére helyettes, majd rendes tanárnak Téglás Károly utódjául. A főiskola rektora volt 1914-1916 között. 1916–1918 között, valamint 1923–1924 között prorektora volt; több éven át pedig az erdőmérnöki osztály dékánja. 1919-ben főerdőtanácsos lett. 1920-ban Sopronban favizsgálati laboratóriumot alapított. Az Erdőhasználattani tanszéket 1938-ig vezette, 1926-tól már nyugdíjasként.
Több alkalommal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem erdőmérnöki osztályának dékánja volt. Fontosak a földmérőtechnikában elért eredményei. Az Erdészeti Zsebnaptárban szerkesztette és írta az Erdőhasználattan című fejezetet. Több tanulmányt írt az Erdészeti Lapokban. Sírja az Új Szent Mihály-temetőben található, Sopronban.[3]
Művei
[szerkesztés]- Hengertábla szálfák és rönkök köbözéséhez (Bund Károllyal, Besztercebánya, 1892)
- Az erdőhasználat vázlata (Selmecbánya, 1908)
- Fakereskedelemtan (Selmecbánya, 1909)
- Mező- és legelőgazdaságtan (Selmecbánya, 1910)
- Erdőhasználattan és erdészeti iparműtan (I–II. Sopron, 1910, 1913)
- Vadászat- és fegyvertan (Selmecbánya, 1912)
- Erdőhasználattan (I-II. Sopron, 1920-1921)
- Erdészeti kereskedelemtan (Sopron, 1930)
- Adatok a helyes magyar erdészeti szaknyelvhez (Sopron, 1939)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Csemadok
- Forestpress.hu Archiválva 2020. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://mek.oszk.hu/01800/01840/01840.pdf
További információk
[szerkesztés]- Modrovich Ferenc: Krippel Móric (Erdészeti Kísérletek, 1945-1946).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8