Murgács Kálmán
| Murgács Kálmán | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930) | |
| Született | 1893. július 20. Sepsiszentgyörgy |
| Elhunyt | 1966. március 25. (72 évesen)[1] Budapest[2] |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murgács Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murgács Kálmán (Sepsiszentgyörgy, 1893. szeptember 20. – Budapest, 1966. március 25.[3]) községi jegyző, zeneszerző, nótaszerző.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Murgács Kálmán és Valk Mária voltak.[4] Gimnáziumi és hegedűtanulmányai után segédjegyzőként dolgozott. Ezt követően a belügyminisztériumba került; a jegyzőárvaház megbízásából magyarnóta-csoportot szervezett s dalaival járta az országot a német megszállásig.
Szerzeményeit saját maga adta elő, és az elsők között volt, aki a Zeneakadémia pódiumán a magyar nótát megszólaltatta. Nagyrészt saját szövegére 1936-ig 300-nál több dalt szerzett. 1939-ig kétszáznál több dala jelent meg nyomtatásban. Több színdarabhoz szerzett kísérő zenét, ezen kívül versek, dalszövegek és színdarabok írásával is foglalkozott.
1935-től a hungarista mozgalom, a Szálasi-féle nyilas párt(ok) tagja volt. 1944-ben állítólag tisztséget vállalt a nyilas uralom alatt a Magyar Rádióban.[5]
Murgács Kálmán ellen 1945-től eljárás indult irredenta dalai és nyilaspárti tagsága miatt. 1947-ben 6 hónap börtönre ítélték[6] és kitiltották Budapestről. 1947-1958 között Székkutason élt, ahol szeretettel, türelemmel tanította, nevelte a hozzá forduló zenélni vágyókat. Az emlékét őrző helyiek szerint a székkutasi évei alatt közel harminc nótát szerzett.
2017. március 15-én a Székkutasi Művelődési Ház falán avatták fel a Nemzeti Munka Érdemkeresztjével kitüntetett Murgács Kálmán domborműves emléktábláját.[7]
Az emléktábla alkotója Lantos Györgyi szobrászművész. Sírja az Új köztemetőben található (34/II-1-257).
Magánélete
[szerkesztés]1940-ben Piliscsabán házasságot kötött Balázs Máriával (1896–1983).
Nótái
[szerkesztés]- Édesanyám ablakára rá borult a bánat
- Csíkországi fenyvesekben elhervadtak mind a gyöngyvirágok
- Vak katona koldul
- Dal egy kis zászlósról
- Tükrös piros szív
- Szőke Tisza haragjában megáradt
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 790/1966. folyószám alatt
- ↑ „Világ, 1946. szeptember 20., 5., Szabadság, 1948. március 31., 3.”.
- ↑ Népszava, 1947. január (75. évfolyam, 1–25. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
- ↑ Megkapta új nevét a székkutasi művelődési ház - Promenád24.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.pdf
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyöngyösi Almanach. 1938. Sajtó alá rendezte: Gorzó Nándor. Budapest, Gyöngyösi István Társaság, 1938
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8