Polimerizáció
Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással polimerré kapcsolódik össze.
Műanyaggyártás
[szerkesztés]Polimerizációs reakcióban monomerként telítetlen kötést vagy feszült gyűrűt tartalmazó vegyületek vehetnek részt.
A műanyaggyártás területén a kettős kötést tartalmazó vegyületek jelentősek. Ezekben a két kötés nem ekvivalens, a pí-kötést létrehozó elektronpár nagyobb reakcióképességű, ezért különböző aktiváló ágensekkel könnyedén reakcióba lép. Ilyenek a vinil vegyületek, vagy a legegyszerűbb képviselő az etilén melyből polimerizációval polietilén hozható létre.
Példa:
Polietilén: CH2=CH2 × n = - [CH2-CH2]n-
ahol n az ún.polimerizációs fok.
Jelentősek még a konjugált diének, melyek főképp szintetikus kaucsukok, műgyanták előállításában játszanak fontos szerepet.
Láncreakcióként
[szerkesztés]A polimerizáció láncreakció, melyben a monomerek polimerré kapcsolódnak össze, ez bizonyos esetekben csupán iniciátorokkal és katalizátorokkal indítható meg, más esetekben akár szobahőmérsékleten bekövetkezik, (Például sztirol esetén) ezek megindulását inhibitorokkal gátolják.
A polimerizációban, mint minden láncreakcióban, három alapvető elemi reakciót különböztethetünk meg[1]
- Láncindítás: Létrehozzuk az aktív centrumot
- Láncnövekedés: Az aktív formában lévő növekedési centrumok reagálnak a monomer molekulákkal
- Lánczáródás: Eltűnnek a polimerizációt vivő aktív centrumok.
Források
[szerkesztés]- ↑ Borbély Endréné dr. - Vágó Katalin: Szakmai Kémia III. Műanyagok fizikája és kémiája, műanyagok feldolgozása. 98-102 Budapest, KMF Sokszorosító, 1992
