Ugrás a tartalomhoz

Somogysárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Somogysárd községről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárd (egyértelműsítő lap).
Somogysárd
Szentháromság római katolikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Somogysárd címere
Somogysárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterFentős Zoltán (független)[1]
Irányítószám7435
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1154 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 49″, k. h. 17° 35′ 49″46.413639°N 17.596831°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 49″, k. h. 17° 35′ 49″46.413639°N 17.596831°E
Somogysárd (Somogy vármegye)
Somogysárd
Somogysárd
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogysárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogysárd község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a vármegye középső részén található. Központján a 61-es főútból Kiskorpádnál kiágazó 6702-es út vezet keresztül, Mezőcsokonya felől a 6705-ös út húzódik idáig. Sörnyepuszta településrészén a 6703-as út halad végig.

A szomszédos települések közül Kiskorpádtól 6 kilométerre északra, Mezőcsokonyától 4 kilométerre nyugatra fekszik; harmadik szomszédjától, a tőle nyugatra fekvő Újvárfalvától ugyancsak mintegy 4 kilométer választja el, oda a 67 117-es út indul innen.

Története

[szerkesztés]

A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard módon írva említik, 1454-től már Sárd írásmóddal szerepel.

Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura. 1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt. 1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.

A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vancsura Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Vancsura Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Vancsura Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Csikós Nagy Márton (független)[6]
  • 2006–2010: Csikós Nagy Márton (független)[7]
  • 2010–2014: Fentős Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Fentős Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Fentős Zoltán (független)[10]
  • 2024– : Fentős Zoltán (független)[1]

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt született Somssich Pál, gróf (1811-1888), Deák-párti politikus. 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította. A gimnázium sokáig az ő nevét viselte.
  • Somssich János, gróf (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.
  • Itt temették el 1917-es halála után Kautz Gyula közgazdász, politikus, akadémikus, egyetemi tanár özvegyét, Zechmeister Emíliát (nyilván nem függetlenül attól, hogy egyetlen élő unokája a saárdi Sommsich családba házasodott be).

Gazdaság

[szerkesztés]

A kastély parkjában levő méntelepen 2007 előtt az ORFK lovasbázisa keretében lovas rendőrök képzése, illetve úgynevezett „szolgálati kerethátas” félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, ezzen a település lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1233
1226
1197
1163
1180
1159
1154
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,7% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Betyár Csárda

[szerkesztés]

Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.

Római katolikus templom (Szentháromság)

[szerkesztés]

Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[13]

A 18. századi kastély

[szerkesztés]

A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik.

A Somssich-kastély parkja

[szerkesztés]

A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették.

A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.

Szent Rókus-kápolna

[szerkesztés]

A kis, sárga kápolna a falu délkeleti részén áll, mellette egy kőkereszt látható.

Szilveszteri nyúlfuttatás

[szerkesztés]

1993 óta minden év szilveszterén megrendezik az idők során országos hírnévre szert tett nyúlfuttatást, amelynek lényege, hogy a benevezők nyulainak a helyi focipályán kell végigfutniuk, és az nyer, akié először teljesíti a távot. A verseny nehézsége, hogy a nyulak legtöbbször nem akarnak maguktól futni, ezért valahogyan ösztönözni kell őket, de fizikailag segíteni tilos őket.[14][15]

Képek

[szerkesztés]
  • A kastély
    A kastély
  • A Szent Rókus-kápolna
    A Szent Rókus-kápolna

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  10. ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. ↑ Somogysárd Helységnévtár
  12. ↑ Somogysárd Helységnévtár
  13. ↑ Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
  14. ↑ Nyúl Úr és a többiek. kapos.hu, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  15. ↑ A XXIV. somogysárdi nyúltrappról jelentjük. kapos.hu, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 1.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogysárd&oldid=27469355”