Somogysárd
Somogysárd | |||
Szentháromság római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fentős Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 7435 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1154 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 32,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 24′ 49″, k. h. 17° 35′ 49″46.413639°N 17.596831°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 49″, k. h. 17° 35′ 49″46.413639°N 17.596831°E | |||
Somogysárd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysárd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogysárd község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a vármegye középső részén található. Központján a 61-es főútból Kiskorpádnál kiágazó 6702-es út vezet keresztül, Mezőcsokonya felől a 6705-ös út húzódik idáig. Sörnyepuszta településrészén a 6703-as út halad végig.
A szomszédos települések közül Kiskorpádtól 6 kilométerre északra, Mezőcsokonyától 4 kilométerre nyugatra fekszik; harmadik szomszédjától, a tőle nyugatra fekvő Újvárfalvától ugyancsak mintegy 4 kilométer választja el, oda a 67 117-es út indul innen.
Története
[szerkesztés]A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard módon írva említik, 1454-től már Sárd írásmóddal szerepel.
Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura. 1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt. 1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.
A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Vancsura Miklós (független)[3]
- 1994–1998: Vancsura Miklós (független)[4]
- 1998–2002: Vancsura Miklós (független)[5]
- 2002–2006: Csikós Nagy Márton (független)[6]
- 2006–2010: Csikós Nagy Márton (független)[7]
- 2010–2014: Fentős Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Fentős Zoltán (független)[9]
- 2019–2024: Fentős Zoltán (független)[10]
- 2024– : Fentős Zoltán (független)[1]
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született Somssich Pál, gróf (1811-1888), Deák-párti politikus. 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította. A gimnázium sokáig az ő nevét viselte.
- Somssich János, gróf (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.
- Itt temették el 1917-es halála után Kautz Gyula közgazdász, politikus, akadémikus, egyetemi tanár özvegyét, Zechmeister Emíliát (nyilván nem függetlenül attól, hogy egyetlen élő unokája a saárdi Sommsich családba házasodott be).
Gazdaság
[szerkesztés]A kastély parkjában levő méntelepen 2007 előtt az ORFK lovasbázisa keretében lovas rendőrök képzése, illetve úgynevezett „szolgálati kerethátas” félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, ezzen a település lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1233 | 1226 | 1197 | 1163 | 1180 | 1159 | 1154 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,7% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]Betyár Csárda
[szerkesztés]Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.
Római katolikus templom (Szentháromság)
[szerkesztés]Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[13]
A 18. századi kastély
[szerkesztés]A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik.
A Somssich-kastély parkja
[szerkesztés]A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették.
A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.
Szent Rókus-kápolna
[szerkesztés]A kis, sárga kápolna a falu délkeleti részén áll, mellette egy kőkereszt látható.
Szilveszteri nyúlfuttatás
[szerkesztés]1993 óta minden év szilveszterén megrendezik az idők során országos hírnévre szert tett nyúlfuttatást, amelynek lényege, hogy a benevezők nyulainak a helyi focipályán kell végigfutniuk, és az nyer, akié először teljesíti a távot. A verseny nehézsége, hogy a nyulak legtöbbször nem akarnak maguktól futni, ezért valahogyan ösztönözni kell őket, de fizikailag segíteni tilos őket.[14][15]
Képek
[szerkesztés]-
A kastély
-
A Szent Rókus-kápolna
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Somogysárd Helységnévtár
- ↑ Somogysárd Helységnévtár
- ↑ Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
- ↑ Nyúl Úr és a többiek. kapos.hu, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ A XXIV. somogysárdi nyúltrappról jelentjük. kapos.hu, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
További információk
[szerkesztés]- https://www.somogysard.hu/
- Somogysárd az utazom.com honlapján
- Dóber Viktor: Somogysárd és Nagybajom egyházi és világi története a középkortól 1920-ig, 1-2.; magánkiadás, Somogysárd, 1997
- Szántó László: Somogysárd; szerk. Bősze Sándor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)