Vágsziklás
| Vágsziklás (Skalka nad Váhom) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1208 | ||
| Polgármester | Anton Horečný | ||
| Irányítószám | 913 31 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 32 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1166 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 132 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 218 m | ||
| Terület | 8,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 18° 04′ 00″48.925000°N 18.066667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 18° 04′ 00″48.925000°N 18.066667°E | |||
| Vágsziklás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágsziklás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Nemesújfalu és Vágutas tartozik hozzá. A legrégibb zarándokhely Szlovákia területén.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 4 km-re északkeletre a Vág folyó jobb partján fekszik. A falutól délre, a Vág mentén emelkedik ki a 345 m magas Skalka-hegy, melynek meredek hegyoldalán található az egykori bencés apátság épületegyüttese.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv skala (= szikla) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Vágsziklást 1208-ban említik először "Scala" néven. A 11. század elején a Vág folyó menti Skalka-hegyen levő barlangban élt remeteként Szent Zoerard-András és később tanítványa, szerzetestársa Zoborhegyi Szent Benedek. A szkalkai barlangjában remetéskedő Benedeket 1010 körül rablók támadták meg, akik kincset sejtve nála, a sziklákról a Vág folyóba taszították. Holtteste azonban csodás módon sérülés nélkül került elő a folyóból. A nép eltemette őt és később maradványait tanítómesterének Andrásnak csontjaival együtt ezüstkoporsóban a nyitrai székesegyházban helyezték el. A hagyomány szerint a Kissziklán, (szlovákul Malá Skalka), ahonnét a vértanúságot szenvedett Benedek testét, támadói a hegyről a folyóba vetették, tiszteletére a 12. században templomot emeltek. A remetebarlang közelében, az ún. Nagysziklán (szlovákul Veľká Skalka) 1224-ben Jakab nyitrai püspök, bencés apátságot alapított. IV. Béla 1238-ban ottjártakor a trencséni várföldekből adott egy részt az apátságnak. Az apátság csakhamar a Vágmente szellemi központja lett, virágzását azonban a tatárjárás megszakította. A szerzetesek ezután több mint száz évig viszonylagos nyugalomban élhettek. A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá, majd 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel is bővítették. 1421-ben a husziták támadták meg a kolostort és a települést. 1520-ban Thurzó György a kissziklási kéttornyú román templom helyén kápolnát építtetett. 1528-ban Kanitzer császári generális Trencsén várának bevétele után elkergette a vágsziklási szerzeteseket. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. Teljesen megújították a nagysziklási épületeket is a kistemplommal és a kolostorral. A rend itteni működése az apátság legdicsőségesebb korszakát jelentette. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött az épületek romosodása. A Kissziklán levő templomot 1924-ben újították fel, melynek főoltárát a két szent szobrai díszítik. A romokban levő kolostor legújabb kori felújítási munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek meg. A kolostor kápolnáját 1994-ben teljesen felújították, a Kissziklán levő templom felújítása pedig 2006-ban történt.
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Vályi András szerint " SZKÁLA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Szkálka hegye alatt, Apátúrsága is van; határja középszerű, piatzok Trentsénben egy mértföldnyire."[2]
Fényes Elek szerint " Szkala, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3 fertály: 203 kath. 7 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. a nyitrai püspök."[3]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Szkala 234 lakosából 6 magyar és 192 szlovák anyanyelvű, Vágutas 142 lakosából 4 német, 137 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 271 lakosából 4 magyar, 40 német és 224 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben Szkala 241 lakosából 8 magyar és 207 szlovák anyanyelvű, Vágutas 153 lakosából 9 német, 144 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 259 lakosából 6 magyar, 43 német és 210 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban Szkala 234 lakosából 1 magyar és 210 szlovák anyanyelvű, Vágutas 173 lakosából 9 német, 163 szlovák anyanyelvű, ebből 164 római katolikus és 9 izraelita vallású, Nemesújfalu 268 lakosából 16 magyar, 25 német és 226 szlovák anyanyelvű volt, ebből 247 római katolikus, 19 izraelita és 2 evangélikus vallású.
1910-ben Szkala 225 lakosából 27 magyar, 4 német, 4 egyéb és 190 szlovák anyanyelvű, Vágutas 189 lakosából 11 magyar, 5 német és 171 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 277 lakosából 17 magyar, 18 német és 242 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben Szkala 197 lakosából 1 magyar, 2 zsidó, 1 egyéb és 193 csehszlovák nemzetiségű, Vágutas 166 lakosa mind csehszlovák, Nemesújfalu 288 lakosából 4 magyar, 2 zsidó, 1 német és 281 csehszlovák volt.
1930-ban Szkala 214 lakosa mind csehszlovák, Vágutas 181 lakosa mind csehszlovák, ebből mind római katolikus vallású, Nemesújfalu 348 lakosából 347 csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt, ebből 322 római katolikus, 25 evangélikus és 1 izraelita vallású.
1991-ben 984 lakosából 2 magyar és 973 szlovák volt.
2001-ben 996 lakosából 1 magyar és 987 szlovák volt.
2011-ben 1150 lakosából 3 magyar és 1127 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el autóbalesetben 2008-ban Michal Mravík szlovák jégkorongozó.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A határában a Nagymorva birodalom idejéből származó templomromot találtak.
- Az 1224-ben alapított egykori bencés apátság épületeinek maradványai a Nagysziklán, mely csupán a nyári hónapokban látogatható. Az épületegyüttes részét képezi az 1994-ben teljesen felújított Szent Zoerard-András és Szent Benedek kápolna a remetebarlanggal. A kis templom 1224-ben épült gótikus stílusban. 1664-ben a jezsuiták az egész objektumot rekonstruálták, és 1717-ben ismét felépítették a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát új toronnyal.
- Római katolikus templom a Kissziklán. A Kissziklán eredetileg egy román stílusban épült, kéttornyú templom állt, melyet Szent Benedek tiszteletére szenteltek fel. A templom helyén Turzó György 1520-ban kápolnát építtetett, amelyet a jezsuiták 1745-ben a mai formájára bővítettek ki, és két tornyot építettek hozzá.
- Szent Imre római katolikus templom a községben.
- A július 17-i zarándoklat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Jozef Branecký 1929: Skalka. Trnava.
- Községinfó
- Vágsziklás Szlovákia térképén[halott link]
- E-obce.sk
- A vágsziklási zarándokhely
- Vágsziklás a szlovák várak honlapján
- Vágsziklás Trencsén város honlapján
- Travel.spectator.sk
- Vágsziklás és egyházi emlékei (szlovákul)
- Dobrodruh.sk
- Vágsziklás a bencés diákszövetség honlapján[halott link]
| Nemsó | ||
| Szúcsgyertyános |
|
Hőlak |
| Trencsén |
A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |