„Piknométer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+cat |
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
||
| (15 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:PycnometerEmpty.jpg|bélyegkép|jobbra|Piknométer]] |
|||
A '''piknométer''' [[lombik]]hoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos [[kapilláris]]sal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. |
A '''piknométer''' [[lombik]]hoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos [[kapilláris]]sal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. Pontos sűrűségmeghatározásra használják olyan esetekben, amikor areométerrel nem határozható meg, vagy teljesen pontos érték szükséges. |
||
Az elnevezés a görög pyknosz (πυκνός = sűrű) és metró (μετρώ = megmér) szó összetételéből származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=113}}</ref> |
|||
== Felhasználása == |
|||
A [[sűrűség]] hőmérsékletfüggő, így célszerű a minta pontos hőmérsékletét is megmérni, ezért hőmérős eszközöket is készítenek, amelynek szintbeállító kapillárisát a piknométer oldalán helyezik el. Ezeknél a jelre állítás után az oldalcsövet csiszolatos kupakkal lehet lezárni, így nincs [[párolgás]]i veszteség. Méréskor a piknométert először a vizsgálandó anyaggal, majd az ismert sűrűségű anyaggal (általában [[víz]]zel) feltöltve lemérjük. Mindkét [[tömeg]]ből kivonjuk az üres piknométer tömegét, és mivel a [[térfogat]]uk azonos, ezért sűrűségük aránya a tömegaránnyal egyenlő. |
|||
== |
== Használata == |
||
A piknométert először száraz állapotban megmérik analitikai mérlegen, majd megtöltik desztillált vízzel és elvégzik az oldalcsövön keresztül a jelre állítást. Található a piknométerben egy hőmérő, melynek segítségével ellenőrzik a víz pontos hőmérsékletét és táblázatból kiolvassák a víz pontos [[sűrűség]]ét. Ezután a desztillált vízzel megtöltött piknométert is lemérik analitikai mérlegen. Ezen adatok ismeretében kiszámítható a piknométer pontos [[térfogat]]a. |
|||
{{forr}} |
|||
Ezt követően az ismeretlen sűrűségű oldattal töltik meg a piknométert s a fent említett jelre állítást és tömegmérést szintén elvégzik. Az oldat sűrűsége a mért tömeg és a piknométer számított térfogatának hányadosaként kapható meg. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
*Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, {{ISBN|963-18-5497-3}} |
|||
{{LaborFelszerelés}} |
|||
[[Kategória:Laboratóriumi eszközök]] |
[[Kategória:Laboratóriumi eszközök]] |
||
[[en:Relative density#Pycnometer]] |
|||
A lap jelenlegi, 2020. április 11., 09:35-kori változata
A piknométer lombikhoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. Pontos sűrűségmeghatározásra használják olyan esetekben, amikor areométerrel nem határozható meg, vagy teljesen pontos érték szükséges.
Az elnevezés a görög pyknosz (πυκνός = sűrű) és metró (μετρώ = megmér) szó összetételéből származik.[1]
Használata
[szerkesztés]A piknométert először száraz állapotban megmérik analitikai mérlegen, majd megtöltik desztillált vízzel és elvégzik az oldalcsövön keresztül a jelre állítást. Található a piknométerben egy hőmérő, melynek segítségével ellenőrzik a víz pontos hőmérsékletét és táblázatból kiolvassák a víz pontos sűrűségét. Ezután a desztillált vízzel megtöltött piknométert is lemérik analitikai mérlegen. Ezen adatok ismeretében kiszámítható a piknométer pontos térfogata.
Ezt követően az ismeretlen sűrűségű oldattal töltik meg a piknométert s a fent említett jelre állítást és tömegmérést szintén elvégzik. Az oldat sűrűsége a mért tömeg és a piknométer számított térfogatának hányadosaként kapható meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 113. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-18-5497-3