Ugrás a tartalomhoz

„Piknométer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 15 interwiki link migrálva a Wikidata d:q855716 adatába
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
10. sor: 10. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-18-5497-3
Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, {{ISBN|963-18-5497-3}}


{{LaborFelszerelés}}
{{LaborFelszerelés}}

A lap 2017. szeptember 3., 07:33-kori változata

Piknométer

A piknométer lombikhoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárissal zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja.

Felhasználása

A piknométert pontos sűrűségmeghatározásra használják, olyan esetekben, amikor areométerrel nem határozható meg vagy teljesen pontos érték szükséges.

A piknométert először száraz állapotban megmérik analitikai mérlegen, majd megtöltik desztillált vízzel és elvégzik az oldalcsövön keresztül a jelre állítást. Található a piknométerben egy hőmérő, melynek segítségével ellenőrzik a víz pontos hőmérsékletét és táblázatból kiolvassák a víz pontos sűrűségét. Ezután a desztillált vízzel megtöltött piknométert is lemérik analitikai mérlegen. Ezen adatok ismeretében kiszámítható a piknométer pontos térfogata.

Ezt követően az ismeretlen sűrűségű oldattal töltik meg a piknométert s a fent említett jelre állítást és tömegmérést szintén elvégzik. Az oldat sűrűsége a mért tömeg és a piknométer számított térfogatának hányadosaként kapható meg.

Forrás

Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, hetedik kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-18-5497-3