Bucsány
| Bucsány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Šebestian Lančarič | ||
| Irányítószám | 919 28 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2386 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 137 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 148 m | ||
| Terület | 16,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 25′ 07″, k. h. 17° 41′ 50″48.418611°N 17.697222°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 07″, k. h. 17° 41′ 50″48.418611°N 17.697222°E | |||
| Bucsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bucsány (szlovákul Bučany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában, Nagyszombattól 8 km-re északkeletre. Kis- és Nagybucsány egyesítése. 2011-ben 2267 lakosából 2231 szlovák volt.[2]
Története
A falu területén ősidők óta laktak emberek. 1978-ban egy útépítést megelőző régészeti ásatás során i. e. 5000 körüli időkből származó település nyomait tárták fel. Ezer évvel későbbről már a földművelés nyomai is megtalálhatók, a települést ekkor már sánccal és árokkal erősítették meg. Innen került elő a legértékesebb lelet, a 6,5 cm magas ún. Bucsányi Vénusz. A területen az i. e. 5. századtól a kelták települése állt. Ebből a korból is kerültek elő bronz és kerámia tárgyak. A mai Bucsányt 1258-ban említik először oklevélben, amikor IV. Béla a falut Cunta nagyszombati bíró fiának adományozza. 1289-ben birtokosai a Bucsányiak, később az Ocskay és a Zay családok. 1307-ben Tamás esztergomi érsek engedélyt ad a Szent Margit-kápolna építésére. 1892-ig Bucsány két községből, Alsó- és Felsőbucsányból állt.
Vályi András szerint "BUCSÁNY. Alsó, és felső Butsány. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokos Urai Báró Zay, és más Urak, fekszik Blava vize mellett, Nagy Szombattól egy órányi távolságban, Posony Vármegyének szomszédságában, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, bora középszerű, ’s vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Bucsán (Nagy és Kis), két összefüggő helység, Nyitra vmegyében, N.-Szombathoz egy órányira, a galgóczi és pöstyéni országutban. Lakja 913 kath., 163 evang., 45 zsidó. Ékesíti a paroch. templom, s gr. Zay csinos izlésü kastélya, egy gyönyörü angol kerttel együtt, mellyet a Bláva vize nedvesit. A kastélyban találtatik egy könyvtár, többnyire ujabb classikus munkákból összeállitva. – Határa Bucsánnak bő termékenységü; rétei igen jók, szőlőhegye meglehetős bort ád. F. u. gr. Zay, s m. t." [4]
1910-ben 1562, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
2001-ben 2118 lakosából 2098 szlovák volt.[5]
Nevezetességei
- Szent István király tiszteletére épített római katolikus temploma 1700-ban épült.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
|  | |